A versenylovak gyorsasággénje genetikai rendellenesség?

A dublini University College, Emmeline Hill vezette kutatócsoportja 22 mai lófajta 593 egyede, valamit 12 híres csődör múzeumban található mintáiból vett DNS-ét elemezte. A korszerű genetikai módszerekkel ugyanis már elég nagy biztonsággal megállapítható, milyen közös tulajdonságaik voltak e lovaknak.

„Az eredmények szerint a „gyorsasággén” egyetlen állatból, feltehetően egy nagyjából 300 éve élt brit kancából kiindulva terjedt el a telivérek között. Ez még a telivér versenylovak fajtájának kialakulása előtt történt, amikor a helyi brit lófajták voltak a legkiválóbb versenylovak” – áll Hill nyilatkozatában.

Ne gondoljuk, hogy ez holmi elvont kutatás – szoros kapcsolatban áll egy óriási összegeket megmozgató sporttal, és ami még fontosabb, egy sor, a genetikai vonások öröklésére és nyomon követésére vonatkozó kérdéssel. Ha sikerül azonosítani a telivéreket oly gyorssá tevő géneket, akkor talán az emberek örökletes betegségeire utaló jeleket is könnyebb lesz megtalálni, vélik a kutatók. A telivérek azért alkalmasak e kutatásokra, mert leszármazásukról hosszú évszázadok óta gondos feljegyzések készülnek – áll az ng.hu potálon.

Minden igazán gyors lóban megtalálható két, az izomfejlődést befolyásoló gén, amelyek együtt soha nem fordulnak elő az igáslovakban, a szamarakban vagy a zebrákban.
A mindkét génnel rendelkező lovak mindig kiváló sprinterek voltak. Nem véletlen, hogy a Kentucky Derby 2 kilométeres távját a győztesek általában alig több mint 2 perc alatt teszik meg. A lassúbb, de kitartóbb lovaknál más génkombinációkat azonosítottak – jelenti az ng.hu