A temetetlen halott
Mészáros Márta 2004-ben készült nagyjátékfilmje Nagy Imre életének az 1956-os forradalom leverését követő időszakát mutatja be egészen az 1958. június 16-án történt kivégzéséig.
A forradalom miniszterelnökét a kádári megtorlás még holtában is megalázta, 1989-es újratemetéséig jeltelen sírban, arccal lefelé nyugodott. A megrázó erejű filmdrámában a lengyel Jan Nowicki, a rendező akkori férje alakítja hitelesen a mártír kormányfőt.
A film számomra legemlékezetesebb mondata Nagy Imre önmarcangoló próféciája: Csak nehogy azok örökösei rehabilitáljanak, akik halálra ítéltek.
Mészáros Márta alkotása Nagy Imre 31 évet késő újratemetésével ér véget, ahol a koporsó melletti díszsorfalban a hatalmát fokozatosan feladó állampárt, az MSZMP akkori prominensei álltak. Nagy Imrét végül a Legfelsőbb Bíróság, a temetés után néhány héttel, július 6-án rehabilitálta. Ugyanazon a napon halt meg tulajdonképpeni gyilkosa, a hatalma bő három évtizedében Kelet-Európa legvidámabb barakkját berendező Kádár János. A magyar közelmúlt megértéséhez nem árt felidéznünk, ahogy Nagy Imrét százezrek búcsúztatták, úgy Kádár Jánostól legalább annyian vettek végső búcsút.
Megjelent a Magyar7 2022/25. számában.
