A szarvasvadász
Michael Cimino 1978-ban bemutatott filmje tagadhatatlanul felkavaró élmény.
Kendőzetlenül szembesíti a nézőt, mire képes az ember a túlélésért, de a túlélő már mennyire nem azonos önmagával. Három átlagos amerikai fiatal, ahogy sok százezer társa, belesodródik a vietnami háborúba. A túlélésük ára a vietkongok fogolytáborában az öngyilkos szerencsejátékban, az orosz rulettben való részvétel.
Jellemző módon az '56-ban disszidált Zsigmond Vilmos operatőr nevét a kádári Magyarországon a film kapcsán le sem lehetett írni.
Cimino ugyanis nem akart a történelem ura lenni, hogy eldöntse, ki volt a jó és ki a rossz a vietnami háborúban.
A döntést rábízta a nézőre, hogy a Vietnamból hazatért hősünk puskájának távcsövén keresztül belenézzen a prédának kiszemelt szarvas szemébe – és eldöntse, ő meghúzná-e a ravaszt.
Megjelent a Magyar7 2021/42. számában.
