A magyar ügy nincs ott Európa térképén, ezt kell megváltoztatni

A felvidéki magyarság legnagyobb nyári rendezvényének zárónapján Európa egy új korszak peremén, avagy mi várható az EP-választás után az öreg kontinensen címmel megtartott fórumon Szájer József, az Európai Néppárt alelnöke elmondta, a Fidesz által felállított össznemzeti lista eredményeként a Kárpát-medencei magyarságnak soha nem látott képviselete van, amelyet az erő, siker és befolyás szavakkal jellemzett a képviselő.

„Abban vagyunk érdekeltek, hogy a magyar ügy, ami egyébként nincs jelen Európa térképén, megjelenjen ott” – mondta Szájer, hozzátéve: ez egyébként nem jelenti azt, hogy eddig a magyarságot, illetve a kisebbségben élőket érintő kérdések nem kerültek volna napirendre, de alulprezentáltak voltak. „A most megerősített képviselet azt vállalja, hogy az eddiginél is határozottabban kiáll ezekben a kérdésekben” - hangsúlyozta. Ugyanakkor Szájer József úgy véli, nem lehetnek túl vérmes reményeink, mert Európában mélyen gyökeret vert az a nézet, hogy a kisebbségi kérdések, a kulturális jogok, de akár az autonómia ügye is a tagországok hatásköre. „Európa tudomására kell hozni, hogy megvan a jogossága a más szemléletnek is, és fel kell lépni az őshonos kisebbségek jogbővítési igénye érdekében” – fogalmazott Szájer József.

2009-ig a kisebbségi jogrendszer nem volt eleme az EU jogrendszerének, ez a Lisszaboni Szerződéssel némileg változott, mert abba bekerült egy vonatkozó passzus, ám Európának is meg kell értenie, hogy ez nem elégséges, hiszen az őshonos kisebbségek helyzetének rendezése több országot érint, rendezése pedig egyre égetőbb. „A magyar kormányzat nem hagyott kétséget afelől, hogy a Kárpát-medencei érdekképviseletet nem adja fel”– mondta Szájer József, aki azonban a magyar kormány és az EU közti vitában nem számít arra, hogy változik a kettős mérce, illetve hogy változna az EU álláspontja Magyarország megítélése kérdésében. 

Csáky Pál szerint helyes volt az a stratégia, amit az MKP választott, vagyis hogy a párt jelöltjei nem a Fidesz listáján indultak, hanem vállalták a szlovákiai megmérettetést. „Kockázatos volt, de a felvidéki magyar közösségnek szüksége van a megerősítésekre, nem járható út az önfeladó és a megoldásokat mástól váró politika” – mondta a Magyar Közösség Pártjának európai parlamenti képviselője. Erős mandátumának a tényét aláhúzza az is, hogy a párt legyőzte a Most-Hidat.

Csáky Pált a petíciós bizottság alelnökévé választották. Ez az a bizottság, melynek közvetlen kapcsolata van az európai polgárokkal, a jogsérelemre vonatkozó beadványok okán. „Gyűjtőhelye ez az európai petícióknak, ahol érdekekkel is szembe kell menni, de szövetségekre is szert lehet tenni” – fogalmazott az MKP brüsszeli képviselője. Csáky Pál ismét megerősítette, hogy a felvidéki magyar érdekeket mindennél erősebben kívánja képviselni a brüsszeli testületben. Ugyanakkor azt szeretné, hogy ezt a felvidéki magyarság is érezze, ennek érdekében itthon is az eddigieknél határozottabban szeretné megjeleníteni a kinti történéseket, döntéseket.

Csáky szerint teljesen egyértelmű a Fidesz képviselői csoportjával való együttműködés, ezt az azonos gondolkodás, az azonos érdekek is indokolják. Ugyanakkor kedden szavaz az EP Jean-Claude Junckerről, az Európai Bizottság elnökjelöltjéről. A Fidesz elutasító álláspontja ismert, Csáky Pál azonban a fórumon bejelentette, ez ügyben nem csatlakozik a magyar képviselői csoporthoz, és igennel szavaz, mert bár ő is úgy véli, Juncernél lenne jobb jelölt is, de nem lenne bölcs szembemenni a néppárti akarattal, azzal szűkítené a lehetőségeit, alkupozícióját a felvidéki magyar ügyekben.

Kérdésre válaszolva, hogyan képzeli az együttműködést a Most-Híd színeiben mandátumot kapott Nagy Józseffel, elmondta: nem tartja kizártnak, hogy versenyhelyzet lesz közöttük, ezt azonban majd a jövő mutatja meg, jelenleg beszélő viszonyban vannak, ennél több azonban egyelőre nem történt, nem kizárt azonban a rendszeres egyeztetés lehetősége sem – fogalmazott a fórumon Csáky Pál.

A szabadegyetem utolsó napja a fórumot megelőzően és azt követően is gazdag programot kínált. Az első téma komoly kérdéseket vetett fel: a magyarországi szlovákok mindennapjairól, az ottani kisebbségi politikáról, önkormányzatiságról, jogaikról, de főként a megmaradásukért folytatott küzdelmeikről beszéltek az Országos Szlovák Önkormányzat és a Magyarországi Szlovák Fiatalok Szervezetének képviselői.

A Körkép.sk egy felvidéki sikersztorit mutatott be a rozsnyói Kovács László, a Kaltenecker sörgyár alapítójának pályája révén. A résztvevők Szabó Péter segítségével hatféle sört ismerhettek és kóstolhattak meg, és megtudhatták azt is, mi a jó sör titka.

Az istentisztelet hozzátartozik keresztényi–keresztyéni életvitelünkhöz, így a martosi fesztiválhoz is. Az idei ökumenikus istentiszteleten a perbetei Nagy Péter katolikus diakónus és Feszty Zsolt református lelkész hirdette az Igét.

A Körkép-sátor jóvoltából került sor Vladislava Planèíková Felvidék – Horná zem című filmjének vetítésére.

A zenei program az utolsó napon is tartja az eddigi színvonalat. A Magyar Dudazenekar fellépését a Felvidéki nótadélután követte, ahol fellépett Dóka Zsuzsa, Bősi Szabó László, Gubík Magdi, valamint Szőllősi Sándor és cigányzenekara. A Nagyszínpadon délután az Örökség, majd pedig az Ismerős Arcok hallatta hangját. A martosi fesztivál záróakkordjaként a foci rajongói óriás kivetítőn nézhetik meg a világbajnokság döntőjét.