141 rendező munkája volt látható a 43. Magyar Filmszemlén
Tarr Béla, a „fapados” mustrát szervező Magyar Filmművészek Szövetségének elnöke kiemelte, hogy az idei mustra a szakma áldozatvállalásának köszönhetően valósult meg. „Elhatároztuk, hogy megmutatjuk, hogy a magyar film él, a magyar film sokszínű és a magyar film igenis életre való” – hangsúlyozta a filmrendező – jelentette a kultography.hu portál.
A szemlén 10 játékfilm, 3 ifjúsági és gyerekfilm, 1-1 egész estés animációs és egész estés szkeccsfilm, 50 dokumentumfilm, 30 animációs, 9 ismeretterjesztő és 13 kísérleti, kisjátékfilm szerepelt. A programot a Színház- és Filmművészeti Egyetem 6×6 osztályának vizsgafilmjei, a Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola kameraman szakos hallgatóinak 11 alkotása, valamint a MOME hallgatóinak 9 munkája színesítette. Vidnyánszky Attila Szarvassá változott fiú című filmje nem készült el.
Báron György filmkritikus, a Magyar Filmművészek Szövetségének elnökségi tagja elmondta: a szemlén mindenki ingyen dolgozott, még a vetítendő filmek munkatársai, szereplői is megvették a jegyeket.
A 2009-es évhez hasonlóan az idén is megszervezték az úgynevezett „filmsál akciót”, amelynek keretében az, aki kétezer forintért megvásárol egy filmszalagot idéző sálat, hozzájárul a gyengénlátó szegény gyerekek szemüveghez jutásához. Az akcióhoz a Magyar Máltai Szeretetszolgálat is csatlakozott.
Már a filmes mustrát megelőző sajtótájékoztatón nyilatkozatban tiltakozott a szemlét szervező Magyar Filmművészek Szövetsége a filmszakma megosztása ellen, valamint kinyilvánította, a magyar mozgóképkultúrát „egységesnek és oszthatatlannak” tartja. „Nem fogadjuk el, hogy dokumentumfilmes, kísérleti filmes, animációs filmes kollégáinkat televíziós műsorkészítővé minősítsék” – áll a közleményben, amelyben kitértek arra is, hogy „elfogadhatatlannak és illegitimnek” tarják azt a filmfinanszírozási struktúrát, amely „szakmai egyeztetés nélkül, kizárólag politikai akaratból jött létre” – írja a kultpgraphy.hu
Puskaporos hangulat jellemezte a 43. Magyar Filmszemle szakmai konferenciáját. A magyar film helyzete az európai filmkultúrában címmel tartottak konferenciát Ulrich Gregor német filmtörténész és Báron György kritikus vezetésével a 43. Magyar Filmszemle keretében szombaton az Uránia Nemzeti Filmszínházban Budapesten. A nyílt, indulatokat sem nélkülöző vitán megjelent Andrew G. Vajna, a nemzeti filmipar megújításáért felelős kormánybiztos is – jelentette a kultpgraphy.hu.
Dárday István filmrendező például óvatosságra intette a felszólalókat, valamint arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyar filmművészet célja a valóság hiteles ábrázolása, szerinte ennek a filmszemlén debütált szkeccsfilm, a Magyarország 2011 nem felel meg. „Magyarország 2011-ben nem volt ilyen!” – fogalmazott az alkotó, aki a dokumentumfilmes szakma „rettenetes helyzetére” hívta fel a figyelmet. Elek Judit filmrendező arról beszélt, hogy a magyar film – pénzigényes műfajról lévén szó – sosem tudott a politikától függetlenné válni. Mészáros Márta a magyar filmszakma folytonosságának hiányát kérte számon. Sopsits Árpád filmrendező a fiatalok hiányára hívta figyelmet. Janisch Attila pedig hozzászólásában a filmszakma egészének kriminalizálása ellen tiltakozott.
Miskolczi Péter producer, a filmszakmai döntőbizottság tagja reagált először a Magyar Nemzeti Filmalap nevében az elhangzottakra. Szerinte a fiatalok nem félnek, hanem filmet szeretnének készíteni, ezt mutatják a beérkezett pályázatok is. Havas Ágnes, a Magyar Nemzeti Filmalap vezérigazgatója nem tartotta elképzelhetetlennek egy új Balázs Béla Filmstúdió megalapítását – írja a kultography.hu.
