2011. december 24., 10:06

125 éve született a legendás magyar filmrendező, Kertész Mihály

BUDAPEST. 125 éve született a legendás magyar filmrendező, Kertész Mihály. A Tanácsköztársaság bukása után hagyta el Magyarországot. Minden idők egyik legismertebb rendezője angolul sem volt képes rendesen megtanulni, de tehetsége előtt meghajolt a filmvilág.

1886. december 24-én, Budapesten született Kertész Kaminer Manó, aki Kertész Mihályként, mások számára Michael Curtizként olyan karriert futott be a filmszakmában, amelyet kevesen mondhatnak el magukról.

Kezdetben akrobatáskodott cirkuszban, majd színészkedett színpadon, míg végül megtalálta a legnagyobb szerelmét és szenvedélyét, a filmkészítést. Filmiskola híján a tudást az akkoriban a legkomolyabb szakmaisággal rendelkező Dániában szerezte meg, ahol hónapokat töltött a Nordisk filmstúdióban. Visszatérve drámai történetekben kezdte a megszerzett tudás gyakorlati alkalmazását, s rövid idő alatt Korda Sándorral a filmgyártásunk legjelesebb rendezőjévé vált.

A Tanácsköztársaság bukása után Ausztriába ment, s néhány éves európai rendezés után ő is az agyak elszívásának része lett. Szerződést ajánlott neki a Warner Bros., így Lubitschhoz, Garbohoz és társaihoz hasonlón kivándorolt az USA-ba. A harmincas évektől rendszeresen forgatott Errol Flynnel, majd később Humphrey Bogarttal, előbbivel 12, utóbbival összesen 8 moziban dolgozott együtt. Az egy Mildred Pierce-t leszámítva a legjobb filmjeit gyakorlatilag velük készítette el. Kertész egyébként nagyon termékeny rendező volt, Hollywoodban is évente elkészített akár 6-8 filmet, különösképpen a harmincas években ontotta a műveket.

Az első igazán nagy dobása 1935-ban a Blood kapitány volt, a főszerepben Errol Flynn-nel: A Blood kapitány igazi swashkuckler, a kardozós kalandfilmek egyik első klasszikusa, egyúttal tengeren játszódó kalóztörténet. A film szállóigévé vált mondása: „A világ ellenünk van, és mi a világ ellen” – számos alkotásban ismétlődött meg a filmtörténetben. A mozit öt Oscar-díjra jelölték, köztük a legjobb film és rendezés díjára is. Végül nem nyert semmit, de Kertész ezzel így is bekerült a legjobbak közé.

Az 1936-os A könnyűlovasság támadása már Oscart is kapott, igaz, csak a ma már nem létező rendezőasszisztens kategóriában, és nem Kertész. Az 1856-ban, Indiában játszódó moziban Flynn egy olyan katonatisztet alakít, aki brit nők és gyerekek lemészárlásáért esküszik bosszút. Az utókor főként  a Robin Hood kalandjaira emlékezik, amelynek még ma is kiváló hangulata van.

Érdemes még futólag megemlíteni a Santa Fé ösvényt, amely az amerikai polgárháború előestéjén játszódik, és Errol Flynn mellett Custer tábornok szerepében a későbbi elnök, Ronald Reagan látható. 1942 a rendező csúcséve. Ekkor készítette el a Yankee Doodle Dandyt és a Casablancát, amely az 1944-es Oscar-gálán diadalmaskodott, s a Bogart–Bergman románc nyolc nominációjából elnyerte a legjobb film, rendezés és forgatókönyv aranyszobrocskáját.

Kertész a későbbiekben is aktív volt, a Nem vagyunk angyalok 1955-ben például erős darab Bogarttal. Utolsó munkája, az 1961-es Jó fiú és rossz fiú volt. Minden idők egyik legismertebb magyar származású rendezője a John Wayne-western elkészülte után egy évvel halt meg rákban. Angolul sem volt képes rendesen megtanulni, ugyanakkor sosem tért haza. Filmjei viszont halála után is itthon tartják szellemiségét.

Megosztás

Iratkozzon fel napi hírlevelünkre

A Facebook drasztikusan korlátozza híreink elérését. A hírlevelünkbe viszont nincs beleszólása, abból minden munkanapon értesülhet a nap 7 legfontosabb híréről.