Vámosladány
A község az Alsó-Garammente síkvidékének és az Ipolymenti-hátság dombságának (Siklós-hegy, 274 m) találkozásánál, a Perec- és a Szikince-patak mentén fekszik, Lévától 9 km-re délkeletre, Hontfüzesgyarmattól 5,5 km-re északnyugatra. Mellékutak kötik össze Lévával, Hontfüzesgyarmattal, Kisóvárral (3 km) és Ipolykiskéren (3,5 km) keresztül Hontvarsánnyal (6,5 km). Délnyugatról Kisóvár, délkeletről Hontfüzesgyarmat és Szántó, északkeletről Csánk, északról pedig Léva (Léva, Hontvarsány és Hontkiskér katasztere) határolja. Délnyugati határának egy részét a Kisóvár-Léva országút alkotja. Északi, keleti és délkeleti határa egyben Bars és Hont megyék történelmi határát alkotja. Területének nagy része ma mezőgazdaságilag művelt, a falutól délre elterülő Bakancs-erdőt a 19. század második felében pusztították ki.
A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Lévai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). Területe (17,65 km²) az elmúlt száz év során nem változott.
Vámosladány a szlovák-magyar nyelvvhatáron fekszik. 1910-ben 1279, 1921-ben 1295, 1939-ben pedig 1364, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1945 után magyar lakosságának 17 %-át kitelepítették és 336 szlovák telepest telepítettek be, magyar többségét azonban 2001-ig megőrizte (1961: 52,6 %, 1991: 53,4 %). 1939-1991 között 30,5 %-os népességvesztés figyelhető meg. 1991-2011 között az asszimiláció következtében a magyar nemzetiségűek aránya 53,4 %-ról 37 %-ra csökkent, a szlovákoké viszont 45,8 %-ról 60,6 %-ra nőtt. Viszonylag magas (20,2%) a roma etnikumhoz tartozók aránya, akiknek nagy része Dobogópusztán él. Az 1921-ben még református többségű faluban (62,9 %) 2011-ben a lakosság 55,5 %-a volt római katolikus és 21,4 %-a református vallású. A lakosság 86,1 %-a (837 fő) élt Vámosladány faluban és 13,9 %-a (135 fő) Dobogópuszta településrészen.
Az 1075-ben kelt garamszentbenedeki apátság alapítólevelében Vámosladány is a községek sorában szerepel. Ez idő tájt, valamint a következő évszázadokban Lodán vagy Ludán alakban írják nevét okleveleink. A lévai uradalom szervezésekor a lévai várbirtokok közé került, annál is inkább, mivel a község sosem szerepelt az esztergomi káptalan javadalmai között. Vámszedési és piactartási joggal rendelkezett. 1663-ban a török az egész falut elpusztította. 1715-ben 23 adózója és egy szabadja, továbbá malom és kocsma is található a településen. 1828-ban 102 házában 644 lakos élt. Lakói főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. 1947-48-ban magyar lakosságának nagy részét kitelepítették, és ezzel párhuzamosan magyarországi szlovákokat telepítettek a községbe. Magyar alapiskoláját 2004-ben szüntették meg.
A községben szlovák óvoda működik. Mindenszenteknek szentelt római katolikus temploma eredetileg gótikus stílusban épült 1494-ben, mai formáját az 1770-es barokk stílusban történő átalakítás során kapta. A református templom 1785-ben épült barokk-református stílusban. A Siklós-hegy a gyurgyalag védett fészkelőhelye és kedvelt kirándulóhely 1960-ban emelt világháborús emlékművel. A Perec-patakon épült régi malom 19. századi.
