Túriszakállas
Lakszakállas község része a Kisalföldön, Alsó-Csallóközben, Nagymegyertől 5 km-re keletre. Lakkal egybeépülve, attól északra fekszik. Határa messze elnyúlik északkeleti irányban, egészen a Császtáig. Területe (11,86 km²) a község területének 61 %-a.
1940 óta Lakszakállas község egyik településrésze, egyike a község két kataszteri területének. 1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozó kisközség, majd Csehszlovákiához csatolták és a Komáromi járás egyik községe lett.
A Lakkal való egyesítésekor színmagyar és katolikus többségű volt. 1921-hez képest lakosságszáma harmadával nőtt, 2011-ben 435 lakosa volt (ebből Madéréten 80-an éltek), ez a község lakosságának 36 %-a.
A 13. században a komáromi vár birtoka. Már ekkor állt a Szent Mihálynak szentelt temploma, amely a török időkben megrongálódott, majd felújítása utána református gyülekezeté lett, és mindmáig az. A 17. századig a Thúryak birtoka, az ő kihalásuk után a Püspöky család kapta nádori adományként. Utánuk az Amadé család birtokolta, majd a Ghiczyek előbb zálogba vették tőlük, utóbb a tulajdonjogát is megszerezték. Az Amadék emlékét Madérét (Amadérét) puszta és a család ma üresen álló egykori kastélya őrzi. A gazdálkodásból élő falut 1920-ban a trianoni békével Csehszlovákiához csatolták, az 1938. november 2-i bécsi döntés pedig visszajuttatta Magyarországnak. 1940-ben Lakszakállas néven egyesítették Lakkal.
Lásd: Lakszakállas