Szürnyeg

Sirník
község
magyar lakosság 1910
96%
527
magyar lakosság 2021
17%
96
Népesség: 583
Terület: 5,82 km²
Tszf. magasság: 110 m
Körzethívószám: +421 (0) 56
Irányítószám: 07603
Természeti tájbeosztás: Nagyalföld, Felső-Tisza-síkság, Zempléni-sík 1918 előtti vármegye, járás, rang: Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járás kisközség

A község a Zempléni-síkon, az Ondava jobb partján, a Szárcsa-tető lábánál fekszik, Sátoraljaújhelytől 23 km-re északkeletre, Tőketerebestől 20 km-re délkeletre, Nagykapostól 25 km-re nyugatra. Mielőtt a Laborc-folyót a 20. században elterelték volna a Latorcába, itt ömlött az Ondava a Laborcba (ma Zemplén határában egyesül a Latorcával). A község területét érinti a Kassát (61 km) Nagykapossal összekötő 552-es út, mely Szürnyeg és Abara határánál szeli át az Ondavát. Mellékút köti össze Imreggel (4,5 km) és Garannyal (3 km). Határának legnagyobb része mezőgazdaságilag művelt terület. Nyugatról Magyarsas, északról Garany, északkeletről Málca és Petrik, keletről Abara (Mészpest katasztere), délről pedig Imreg községekkel határos. Keleti határát az Ondava-folyó, illetve a Holt-Laborc alkotja.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Tőketerebesi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1949-ig a Gálszécsi járáshoz tartozott, majd a Tőketerebesi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Zemplén vármegye, Sátoraljaújhelyi járás). Területe (5,82 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

Szürnyeg a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 547, 1921-ben 542, 1938-ban pedig 567, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 5,2 % volt. A 20. század második felében szlovák többségű településsé vált. 1991-2011 között (miközben a község népessége 6,8 %-al, 591 főről 631-ra növekedett) folyamatosan csökkent a magyar nemzetiségűek aránya (37,2 %-ról 23,0 %-ra), ezzel párhuzamosan a szlovákok aránya 61,4 %-ról 74,3 %-ra emelkedett. Az asszimiláció mértékét mutatja, hogy a magyar anyanyelvűek aránya (43,3 %) csaknem duplája a magyar nemzetiségűekének. A lakosság 13,5 %-a tartozik a roma etnikumhoz. A lakosság 32,2 %-a református, 21,4 %-a görög katolikus, 11,6 %-a pedig római katolikus vallású. A községben kiemelkedően magas a jehovisták aránya (23,8 %), Szlovákia községei közül a 2. legmagasabb. 1944-ig népes izraelita közössíg (1938-ban 7,9 %) is élt a községben.

Történelem

A mai település egyike a legrégebbieknek Szlovákia területén, a régészeti leletek tanúsága szerint már a 8. században is létezett. Első írásos utalás a községre egy 1067 körüli okiratban, a Százdi apátság alapítólevelében történik. 1403-ban "Zywrnegh", 1438-ban "Zwrnyhegh", 1448-ban "Zywrnyegh" néven említik a korabeli források. 1419-ben nemesi birtok. 1440-ben 15 adózó háztartása volt. Temploma már a 16. században állt. 1557-ben 10 portája adózott. 1598-tól a 19. századig a Barkóczy család birtoka. 1715-ben 8 lakott és 10 lakatlan ház állt a településen. 1787-ben 51 házában 348 lakos élt. 1828-ban 82 háza és 628 lakosa volt. Lakói mezőgazdasággal, állattartással foglalkoztak. 1920-ig Zemplén vármegye Sátoraljaújhelyi járásához tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. A magyar nyelvű oktatás az 1970-es években szűnt meg a községben, azóta a 20. század első felében még csaknem kizárólag magyarok lakta községben egyre nagyobb méreteket ölt az asszimiláció.

Mai jelentősége

A községben négyosztályos szlovák alapiskola és óvoda található. Református temploma 1816-1827 között épült. Urunk Színeváltozásának szentelt, a római és a görög katolikusok által közösen használt temploma 1933-34-ben szecessziós stílusban épült.