Szilas

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Tóth Peter
SZÖVETSÉG
227
(77,21%)
Szukola Štefan
független
67
(22,79%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Győri Attila
    SZÖVETSÉG
    213
    (16,8%)
    1. körzet
    Rákocza Peter
    SZÖVETSÉG
    206
    (16,25%)
    1. körzet
    Végh Ervin
    független
    177
    (13,96%)
    1. körzet
    Bergendi Raffai Zita
    független
    160
    (12,62%)
    1. körzet
    Bušanski Jozef
    független
    157
    (12,38%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Dudás Gergely
    független
    146
    (11,51%)
    1. körzet
    Bukor Štefan
    független
    135
    (10,65%)
    1. körzet
    Szukola Štefan
    független
    74
    (5,84%)
Brestovec
község
magyar lakosság 1910
99%
266
magyar lakosság 2021
91%
442
Népesség: 493
Terület: 7,49 km²
Tszf. magasság: 110 m
Körzethívószám: +421 (0) 35
Irányítószám: 94617
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Alsó-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Komárom vármegye Csallóközi járás kisközség

Község a Kisalföldön, Alsó-Csallóközben, Nagymegyertől 5 km-re keletre, Komáromtól 30 km-re északnyugatra, Lakszakállas közvetlen szomszédságában. Szilas közigazgatási területe hosszan elnyúlik északnyugat-délkeleti irányban. Délről Bogya, keletről Lakszakállas, nyugatról pedig Nagymegyer és Ekecs határolja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerület Komáromi járásában található, 1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. 1923-1949 között a Komáromi járáshoz, 1949-1960 között a Nagymegyeri járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. A község területe nem változott 1921 óta (7,49 km²).

Népesség

A még mindig színmagyar, római katolikus többségű falu népessége lassú csökkenésben van.

Történelem

Már a 10. századból ómagyar temetőt tártak fel itt. A község az Árpád-korban az esztergomi érsek kíséretébe tartozó nemeseké volt. A reformáció terjedésekor lakói áttértek az új vallásra, de a katolikus mozgalom hatására rekatolizáltak. A 17. században a törökök elpusztították, mostani lakosainak elődei a kora újkorban telepedtek ide Lakról, Turiszakállasról és Apácaszakállasról. akkori birtokosai között feltűnnek a Bajcsy, Kálmán, Pázmány, Dancsy, Kósa, Póda, Végh, Pálffy, Csóka és Kasza családok. A 19. század második felében az Amadék bősi uradalmához tartozott. Lakói mezőgazdasággal foglalkoztak, azon belül is különlegességnek számított a síkvidéken termő, mégis jó minőségű szilasi bor, valamint a jövedelmező, nagy olajütő. 1920-ban Csehszlovákiához csatolta a trianoni béke, 1926-ban sztrájkoltak a mezőgazdasági munkások. 1947-ben öt családot hurcoltak el a faluból csehországi kényszermunkára, ők csak 1948-ban térhettek vissza. Az 1965-ös nagy árvíz komoly károkat okozott. 1993-tól Szlovákia része.

Mai jelentősége

A községben magyar óvoda működik. A kiszáradt egykori Cigánytó helyén közösségi park van.