Szigetmajor

A Mátyusföld és a Felső-Csallóköz határán, a Vízközben, a Kis-Duna bal partján fekszik, Szenctől 11 km-re délre, Somorjától 17 km-re északkeletre fekszik. Érinti a Somorját Szenccel összekötő 53-as út. Nyugatról Hegysúr, északról és keletről Egyházfa, délnyugatról Jányok, délről pedig Nagymagyar községekkel határos. Déli határát a Kis-Duna alkotja.

1956-ban alakult község, a Pozsonyi kerület Szenci járásához tartozik. Területe korábban Nagymagyarhoz (Szigetmajor, 240 ha), Jányokhoz (a Kis-Dunától északra eső területek, 96 ha), valamint Egyházfához (205 ha) tartozott. 1956-1960 között a Szenci járáshoz, 1960-1996 között a Galántai járáshoz tartozott.

Hurbanfalva a járás 2. legkisebb települése, 1991-2011 között azonban lakosságszáma másfélszeresére nőtt. A szlovák telepesek által alapított községben 1991-ben még a lakosság 31,1 %-át magyar nemzetiségűek alkották (59 fő), húsz év alatt arányszámuk 11,1 %-ra (32 fő) esett. A lakosság 42 %-a római katolikus, 16,7 %-a evangélikus vallású.

A korábban Nagymagyarhoz tartozó, a 19. század második felében létrejött Szigetmajorra és Maholánypusztára 1923-ban a földreform során felosztott Pálffy-birtokra Miava környéki szlovák és morva telepesek érkeztek. 42 család kapott birtokrészt, köztük 18 szlovák, 7 cseh-morva és 14 magyar. A kolónián 1923-ban már iskola működött, 1930-ban már 190 lakosa volt. 1938-ban már takarékszövetkezet és szeszfőzde is működött itt. 1938-1945 között visszakerült Magyarországhoz, ekkor a kolonisták egy része elmenekült. 1945 után Jányok és Nagymagyar Kis-Dunától északra eső részeit Egyházfához csatolták, majd 1956-ban a kolónia önálló községgé alakult "Hurbanova Ves" néven.

A mezőgazdasági jellegű községben sem iskola sem óvoda nem működik, kultúrháza és élelmiszerboltja van.