Szete

Kubáňovo
község
magyar lakosság 1910
99%
669
magyar lakosság 2021
70%
180
Népesség: 282
Terület: 12,06 km²
Tszf. magasság: 124 m
Körzethívószám: +421 (0) 36
Irányítószám: 93575
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Honti-medence, Ipolymenti-hátság - Kisalföld, Honti-medence, Alsó-Ipolymente 1918 előtti vármegye, járás, rang: Hont vármegye Vámosmikolai járás kisközség

A község az Alsó-Ipolymente kistájon, az Ipoly bal partján, a Búr-patak torkolatánál fekszik, Ipolyságtól 16 km-re nyugatra, Lévától 29 km-re délkeletre, Párkánytól 35 km-re északra. A Párkányt Deménden (9 km) keresztül Lévával összekötő 564-es út áthalad a községen, területét átszeli a Csata-Ipolyság vasútvonal is. Határának nyugati része dombivdék, keleti, az Ipoly bal partjára is átterjedő része pedig az Ipoly völgyének síkja. Területének túlnyomó része mezőgazdaságilag művelt. Délnyugatról Lontó, északról Százd, északkeletről Ipolyvisk, keletről pedig Tésa és Kemence községekkel határos. Keleti határa államhatárt alkot Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1920-1923 között az Ipolypásztói járáshoz, majd 1923-1960 között a Zselízi járáshoz tartozott, annak megszüntetése után 1960-ban a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Ipolysági járás). Területe (12,06 km²) 1921 óta nem változott. 1920-ban korábbi területének 21,8 %-át (3,37 km²) a trianoni határ megvonásával elveszítette.

Népesség

A községnek 1910-ben 679, 1921-ben 664, 1938-ben pedig 615, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Magyar többségét napjainkig őrzi, bár 1991-2011 között 13,8 %-ról 24,7 %-ra nőtt a szlovák nemzetiségűek aránya. A község 1938-1991 között népességének 42,4 %-át elveszítette, majd 1991-2011 között további egyhatodával (16,7 %) csökkent népessége. Lakosságának túlnyomó többsége (82 %) római katolikus vallású.

Történelem

Nevével 1236-ban Zentheh alakban, 1240-ben Villa Zetheth, 1291-ben pedig Scechec formában találkozunk. Ladomér érsek panaszlevele szerint Scetheh helység 1295-ben már az esztergomi érsekség birtoka. később a Hontpázmány nemzetségbeli Kázmér fiai rabolják ki. 1648-ban ismét említik, mint az érsekség javadalmát. 1332-ben említett templomának alapjain 1735-ben barokk Szent László-temploma. 1571-ben 30 ház állt a községben. 1715-ben malom és 29 ház áll itt. 1828-ban 111 házában 669 lakosa élt. A falu lakói mezőgazdasággal, szőlőtermesztéssel, halászattal foglalkoztak. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Vámosmikolai járásához tartozott. 1920-ban határának egy részét (Harasztpuszta) a trianoni határ megvonásával elcsatolták (ma Kemence község része). 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. 1945-ben több magyar lakosát – kényszermunkára – Csehországba hurcolták. 1948-ban Ľudovít Kubáni szlovák író után a Kubáňovo szlovák nevet kapta. Alapiskolája 1977-ben, mezőgazdasági szövetkezete 2002-ben szűnt meg.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben sem alapiskola, sem óvoda nem működik. Szent Lászlónak szentelt római katolikus temploma 1737-ben épült barokk stílusban. 2002 óta falumúzeuma is van.