Sajószárnya

Sajószárnya a Gömöri-medence keleti részén, Tornalja központjától 2 km-re északra, a Sajó bal partjának közelében, Sajógömörrel átellenben található, a 16-os út (Tornalja-Rozsnyó szakasz) mentén. A ma Tornaljához tartozó egykori község két, egymással össze nem függő kataszteri területből áll: a Sajó völgyében található Sajószárnyából, valamint az ettől keletre fekvő, a magyar határ mentén található Vasasból, melyet a Putnoki-dombsághoz tartozó erdők foglalnak el, állandó lakossága nincs. Sajószárnyát nyugatról és északról Sajógömör, délről és keletről Tornalja katasztere határolja, Vasast délről és északról Tornalja, keletről pedig Szuhafő területe veszi körül.

1971-ig önálló község, azóta Tornalja városrésze és négy kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás). Sajószárnya kataszterének területe 5,74 km², Vasasé pedig 3,01 km², területük az elmúlt száz évben nem változott, 8,75 km²-es összterületük Tornalja területének 15,1 %-át alkotja.

1910-ben 402, 1921-ben 428, 1938-ban pedig 639, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 7,2 % volt. 1945 után a belső telepítések során magyarországi és szlovákiai szlovák telepesek érkeztek a faluba, de magyar többségét megőrizte. 1970-ben 924 lakosa volt, melynek 72,4 %-a volt magyar, 27,5 %-a pedig szlovák nemzetiségű. 1921-ben lakosságának 61,9 %-a volt római katolikus, 22,7 %-a református, 12,4 %-a pedig evangélikus vallású. 2011-ben 708 lakosa volt, itt élt Tornalja lakosságának 9,4 %-a.

A falu a Tornallyay-család Sajó-menti földjein a 13. század első felében keletkezett, alapítój a nemzetség Starna nevű tagja volt. 1291-ben "Ztarnafolua" néven említik először, nevét első birtokosáról kapta. 1437-ben a helyi nemes Sztárnay család birtoka, a család 1790-ig volt birtokos a községben. Lakossága a 16. században református hitre tért. 1566-ban felégették a törökök, később visszatérő lakossága adót fizetett a töröknek. Az 1680-as években folyt harcok során jobbágysága elköltözött és határa teljesen a nemességre szállt, 1690-től kuriális falunak számított. A csaknem teljesen elnéptelenedett falut katolikus vallású, Gömör északi részéről érkező szlovákokkal telepítették újra, akik a 19. századra nagyrészt magyarrá váltak. 1790-től a gróf Pletrich család, majd 1850-ben a Radvánszkyak és Hevessyek a főbb birtokosai. Utóbbiak a településen kastélyt is építettek a 19. század második felében. A 19. század közepétől szeszfőzde is működött a községben. 1906-ig Sztarna néven szerepelt, ekkor hatósági úton a Sajószárnya hivatalos nevet állapították meg. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1971-ben Tornaljához csatolták. Magyar kisiskolája a 2000-es években megszűnt. Vasas a középkorban különálló község volt, a Sztarnai-család alapította. 1375-ben mint Vasasvelge földrajzi név szerepel, 1427-ben Vasas helységnek 7 portája volt. Irtástelepülés volt, mely a 15. század végére elpusztásodott és benőtte az erdő. Az újkorban a Sztarnai-, majd a Tornallyay-családok pusztája volt.

Határában több napkollektoros erőmű működik. Az 1870-es években neobarokk stílusban épült Radvánszky-kastély ma óvodaként funkcionál.