Sajókirályi

Králik
magyar lakosság 1910
99%
517
magyar lakosság 1921
96%
459
Tszf. magasság: 182 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98201
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Gömöri-medence - Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Putnoki-dombság 1918 előtti vármegye, járás, rang: kisközség

Sajókirályi Tornalja központjától 2 km-re délre, a Sajó bal partján, a 67-es főút mentén fekszik. Teljesen egybeépült a tőle északra fekvő Tornaljával.

Közigazgatás

1963-ig önálló község, azóta Tornalja városrésze. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz, majd a Rimaszombati járáshoz tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás). Kataszteri területét (1910-38: 5,31 km²) beolvaszották Tornaljáéba.

Népesség

1910-ben 520, 1921-ben 479, 1938-ban pedig 496, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1945 után a belső telepítések során szlovákokat telepítettek a községbe, de magyar többségét megőrizte (1961-ben 602 lakosának 72,7 %-a magyar nemzetiségű volt). 1921-ben lakosságának 49,7 %-a volt római katolikus, 40,1 %-a pedig református vallású. 2011-ben 717 lakosa volt, itt élt Tornalja lakosságának 9,5 %-a.

Történelem

A település egy régebbi falu alapjain alakult ki a Sajó és a Turóc folyók összefolyásával átellenben a Sajó bal partján. A 10. században a Kér-törzs szállásbirtoka volt. A falu kialakulása a 11. századra tehető. Eredetileg királyi birtok volt, nevét is innen nyerte (korábban használatos neve - Kiliti - átkelő helyre utal a Sajón). Első írásos említése 1291-ből származik, amikor a Tekes család birtoka volt. 1386-ban 26 portát számláltak a faluban. Népessége a 16. században református hitre tért. Eredeti lakossága magyar volt, a 16-18. század pusztításai miatt eredeti népessége a töredékére esett vissza. 1566-ban a tatárok égették fel, 1700-ban mindössze 6 jobbágy és 4 zsellér lakta. 1740-ban a pestisjárványban 12 lakosa vesztette életét. 1828-ban 42 házában 295 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. 1906-ig Királyi néven szerepelt, ekkor állapították meg hivatalos úton a Sajókirályi nevet. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1963-ban Tornaljához csatolták.

Mai jelentősége

Református temploma gótikus stílusban épült a 13. században, nemesi kúriája a 19. század első felében, klasszicista stílusban épült. Sajókirályin található Tornalja termálfürdője, egy szlovák-magyar óvoda és a város nyugdíjasotthona. Közvetlen szomszédságában két napkollektoros erőmű is található.