Nagyherestyén

Ld. Bélád

Bélád településrésze, és kataszteri területe. Területe (6,26 km²) az elmúlt évszázad során nem változott. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig az Aranyosmaróti járáshoz, majd 1960-1996 között a Nyitrai járáshoz tartozott. 1939-45 között a Szlovák Állam része volt (Nyitra megye, Aranyosmaróti járás). 1960-ban Kisheresténnyel egyesítették Herestény (Chrašťany) néven, az egyesített községet 1976-ban Béládhoz csatolták.

2011-ben Nagyherestény volt Bélád legnépesebb településrésze, ekkor 737 lakosa volt, itt élt a község összlakosságának 47 %-a. 1880-ban 441, 1910-ben 522, 1921-ben pedig 531, többségében szlovák nemzetiségű lakosa volt. 1910-ben még lakosságának 34,7 %-a, 1921-ben 5,6 %-a vallotta magát magyarnak. 1940-hez képest 2011-re népessége 4,4 %-kal gyarapodott (706 főről 737-re). 1921-ben lakosságának 96,6 %-a római katolikus vallású volt.

Nagyherestényt 1355-ben említik először írásos források. Neve szláv eredetű, tulajdonképpeni értelme „tölgyerdőlakók”. Akárcsak Béládot, Nagyherestényt is felégették a törökök az 1573-as támadás során, ekkor pusztult el Szent Andrásnak szentelt 14. századi temploma is. 1663-ban török uralom alá került, mint egyházközséget 1680 környékén alapították újjá, anyakönyveit 1697-tól vezették. 1715-ben 6 adófizetője volt. A 19. század elején a Malonyai család volt itt birtokos, ekkor épült kastélya is. 1920-ig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott. 1960-ban Nagyheresténnyel egyesítették Herestény (Chrašťany) néven, majd 1976-ban Béládhoz csatolták.

Bélád központi településrésze, itt található a községi hivatal, a templom, az iskola, a posta és a kultúrház egyaránt. Nepomuki Szent Jánosnak szentelt római katolikus templomát 1794-1804 között építették, a 19. század elején épült kastélya ma romos állapotban van.