Mucsény

A község a Karancs-vidék kistáj északi, a Cseres-hegység nyugati részén, a Mucsényi-patak völgyében fekszik, Losonctól 10 km-re délre. A Rapptól (3,5 km) Romhánypusztára (3 km) vezető mellékúton közelíthető meg, mellékút köti össze Fülekpilissel (5 km) is. Maga a település 200 méteres magasságban fekszik, mintegy fele részben erdővel borított határának legmagasabb pontja 370 m. Nyugatról Ipolytarnóc és Kalonda, északról Rapp és Terbeléd, keletről Fülekpilis, délről pedig Romhánypuszta községekkel határos. Ipolytarnóccal közös határa egyben államhatárt alkot Szlovákia és Magyarország között.

A Besztercebányai kerülethez és a Losonci járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után pedig végig a (változó területű) Losonci járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Nógrád vármegye, Losonci járás). Területe 1910-38-hoz képest (11,77 km²) 3 hektárral csökkent (11,74 km²).

1910-ben 559, 1921-ben 558, 1930-ban 665, 1938-ban pedig 767, többségében magyar nemzetiségű lakosa volt, a (cseh)szlovákok aránya 1921-ben 20,4 %, 1930-ban 21,2 % volt. 1921-1938 között jelentős népességnövekedés (37,5 %) figyelhető meg. Ebben szerepet játszott az is, hogy 1923-ban a községhez tartozó Telkipusztára szlovák kolonisták települtek. 1991-2011 között népessége 14,5 %-al gyarapodott (655 főről 750-re), nagyrészt a lakosság csaknem felét (49 %) alkotó roma etnikum magasabb természetes szaporodása révén. Ebben a húsz éves időszakban a szlovák nemzetiségűek aránya 46,3 %-ról 70,1 %-ra nőtt, a magyaroké 51,3 %-ról 17,3 %-ra zuhant, így 2001 óta a község már szlovák többségűnek számít. A magyar anyanyelvűek aránya 26,7 %, mintegy másfélszerese a magyar nemzetiségűekének. A lakosság többsége (73,2 %) római katolikus vallású. Egyetlen lakott külterületén, Telkipusztán (Hegyaljapusztával együtt) élt 2011-ben a lakosság 7,3 %-a (53 fő).

A településről az első írásos emlék 1246-ból származik,amikor is "Mwszink" alakban említik először. Ezután 1275-ben "Muchun", 1448-ban "Mochi", 1496-ban "Muchyn" alakban szerepel az írott forrásokban. A 13. századtól a 16. századig a füleki váruradalomhoz tartozott. A település a török hódítás miatt 1544 és 1596 között elpusztult. A 18. század közepéig puszta volt, csak a 19. század második felében lett újra önálló község. 1828-ban 34 házában 219 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. A 19. század második felében a Wohla család birtoka, 1870-től 1920-ig szeszfőzde is működött itt. 1920-ig Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott, 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1923-ban a csehszlovák földbirtokreform során Telkipusztára 6 Zólyom- és Újbánya-környéki szlovák család települt. 1934-ben önkéntes tűzoltóegylet alakult a faluban. 1944-ben Nógrádi Sándor vezetésével partizáncsapat működött területén. 1949-ben már villamosították a községet. 1958-ban alakult mezőgazdasági szövetkezete 1977-ben a rappival egyesült. 1953-ban súlyos árvíz pusztított a községben. 1964-ben 975 lakosa volt, melynek kétharmada magyar nemzetiségű volt, a romák a népesség mintegy egyötödét alkották. 1969-től 1990-ig helyi nemzeti bizottságát Rappéval egyesítették. 1970-ben a Mucsényra vezető országút szilárd burkolatot kapott. A rendszerváltás után (elsősorban a romák nemzetiségváltása révén) az 1991-ben még magyar többségű község nemzetiségi arculata alapvetően megváltozott.

A községben szlovák alapiskola és óvoda található, határában napkollektoros erőmű működik. Szűz Mária születésének szentelt római katolikus kápolnája 1966-ban épült. Falumúzeumának egy 19. században, klasszicista stílusban épült nemesi kúria ad otthont. A község határában található Mucsényi-barlangot ("fatörzsbarlang") 2003-ban tárták fel losonci barlangászok.