Losonckisfalu

Malá Ves
Tszf. magasság: 186 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 984 01
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Nógrádi-medence, Losonci-medence 1918 előtti vármegye, járás, rang: nem önálló település

Losonckisfalu a Losonci-medence középső részén, a Krivány-patak partján, 183 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Losonc központjától 1,2 km-re északkeletre, Losoncapátfalva közvetlen déli szomszédságában, melytől a Losonc-Poltár vasútvonal választja el. A városközponttal a Kisfalusi utca (Maloveská ulica) köti össze. A 20. század második felében teljesen egybeépült Losonccal.

Közigazgatás

A 18. század végén faluként, a 19. század első felében pusztaként szereplő település 1850 után kisközségként Nógrád vármegye Losonci járásához tartozott. 1888-ban Losonctugárral egyesítették, majd 1891-ben Losonctugárt Losonchoz csatolták. Sem kataszteri, sem közigazgatási szempontból nem alkot különálló városrészt.

Népesség

2011-ben Losonckisfalunak (az 52 lakosú Fabiánkával együtt) 475 lakosa volt, itt élt Losonc népességének 1,7 százaléka. A 18-19. században magyar lakosságú település volt.

Történelem

Losonckisfalu a 14. században jött létre. A közeli Szentkirálydombon a középkorban cisztercita apátság létesült, melyet az 1440-es években a vidéket megszálló husziták erőddé alakítottak át. 1552-1594 között Nógrád vármegye nagy részével együtt török hódoltsági terület volt, 1553-54-ben a Kis Falud néven szereplő település két portája adózott a füleki szandzsáknak. Feltehetőleg a 16. század végén pusztult el és egészen a 18. század elejéig lakatlan volt. A Forgách család gácsi uradalmának része volt. A 18. század végén Vályi András jól termő határú, magyar lakosságú faluként jellemzi. 1851-ben Fényes Elek monográfiájában mint 85 lakosú (valamennyi római katolikus vallású) pusztát említi. Az 1870-es években kisközségként, mint Nógrád vármegye Losonci járásának része szerepelt. Shvoy Miklós vármegye-monográfiájában (1874-75) jó rétjét és földjeit emeli ki, ekkor a Madarassy- és Okolicsányi-család voltak fő birtokosai. Temploma soha nem volt, 1862-ben Okolicsányi Péter özvegyének adományából emelték a római katolikus haranglábat. A 19. század 80-as éveiben alacsony népessége miatt döntés született a község megszüntetéséről, mivel „létszámából maga a községi képviselő-testület is alig telik ki, s csekély jövedelméből a községben megkövetelt újításoknak költségeit nem képes viselni”. Először (1888-ban) Losonctugárhoz csatolták, majd 1891-ben Losonc város része lett.

Mai jelentősége

A városrészben egy klasszicista stílusú, 1856-ban épült kúria és egy 1862-ben emelt harangláb található.