Komáromcsehi

Čechy
község
magyar lakosság 1910
18%
107
magyar lakosság 2021
3%
9
Népesség: 307
Terület: 11,85 km²
Tszf. magasság: 151 m
Körzethívószám: +421 (0) 35
Irányítószám: 94132
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Garammenti-hátság 1918 előtti vármegye, járás, rang: Komárom vármegye Udvardi járás kisközség

Komáromcsehi Érsekújvártól 23 km-re keletre, Udvardtól 13 km-re, Komáromtól 43 km-re északkeletre, a Garammenti-hátság nyugati oldalának nyugat felé az Alsó-Nyitramente síkvidékébe olvadó alacsony dombvidékén fekszik, a 225 méter magas Kezrik-domb nyugati lábánál, a Baromlaki-patak (v. Csehi-patak) völgyében. A falu déli szélén kis víztárolót alakítottak ki a Baromlaki-patakon. A 20. század elején még két puszta is létezett határában (Hasztergánpuszta – Hastrgáň és Móriczhalma vagy Jarosspuszta), ma egyetlen lakott helye maga a községközpont, mely 155 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik. Nyugatról és délről Komáromszemere, keletről Kolta, északkeletről Fajkürt, északról Újlót községekkel határos. Északkeleti (a Hosszú-hegyen) és északi (a Hosszú-erdő déli pereménél húzódó) határa egyben Komárom és Bars megyék történelmi határát alkotja. Mellékutak kötik össze Komáromszemerével (4 km) és Koltával (4 km), aszfaltozott mezőgazdasági út köti össze Máriacsalád érintésével Bellegszencsével (9,5 km). A tervek szerint határán vezet majd keresztül a leendő R7-es gyorsforgalmi út. Határának mintegy egyötödét erdő borítja, legnagyobb része mezőgazdaságilag művelt terület.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és az Érsekújvári járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Komárom vármegye Udvardi járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban 1920-1938 között az Udvardi járással megegyező területű Ógyallai járáshoz. 1938-1945 között visszakerült Magyarországhoz, ekkor azonban 8 másik, korábban Komárom megyéhez tartozó községgel együtt az újonnan létrehozott Nyitra és Pozsony egyesített vármegyéhez és az Érsekújvári járáshoz csatolták. 1945-ben ismét Csehszlovákiához került és végig a (változó területű) Érsekújvári járás községe maradt. Területe (11,85 km²) az elmúlt évszázad során csak minimális mértékben változott (1910-21-ben 11,84 km²).

Népesség

Komáromcsehi a szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő, a 20. század első felében még vegyes lakosságú, mára csaknem teljesen szlovák nemzetiségűvé vált község (1991-ben a lakosság 1,9 %-a, 2011-ben 3,7 %-a volt magyar nemzetiségű). A 18. században szlovákokkal újratelepített falu lakosságának 1910-ben még négyötöde szlováknak vallotta magát, 1921-ben azonban (a Csehszlovákiához csatolás ellenére) már magyar többséget (63,2 %) mutatott ki a statisztika, akárcsak 1938-ban, amikor a lakosság 59,7 %-a magyarnak, 40,2 %-a pedig szlováknak vallotta magát. A kettős identitás 1945 utáni megszűnésével Komáromcsehi csaknem teljesen szlovák községgé vált. 1880-1938 között a lakosságszám egyharmadával nőtt (496 főről 660-ra), a 20. század második felében azonban népességének több mint felét elveszítette (1991-ben már csak 316 fő, 2001-ben 326 fő), 2001-2011 között tovább folytatódott az elöregedett községben a népességfogyás (8,3 %-os csökkenés). A lakosság többsége (2011-ben 64,9 %-a, 1921-ben 84,7 %-a) római katolikus vallású, bár 1921-ben még számottevő (14,1 %) református lakossága is volt.

Történelem

A mai község területe 12-13. században az esztergomi káptalan birtoka volt. 1419-ben "Felsewchey" néven említik először, majd 1497-ben "Superior Chey" alakban szerepel. A 15. században a huszita hadjáratok résztvevői (innen a név) telepedtek itt le, két különálló faluban (Alsó- és Felsőcsehi). A 16.-17. században a törökökkel vívott harcok során elnéptelenedett, 1552-ben 12, 1576-ban pedig mindössze négy házat találtak itt az összeírók, 1669-ben is az elpusztult falvak között említik, később a korábbi Alsócsehi helyén települt újjá már csak Csehi néven. Új telepesei nagyrészt szlovákok voltak. 1715-ben 11 adózója volt. 1787-ben 55 házában 344 lakos élt. Templomát 1735-ben építették. 1828-ban 58 háza és 431, főként mezőgazdasággal foglalkozó lakosa volt. 1849-ben határában a nagysallói csatából menekülő német vasasok és a magyar huszárság között kisebb ütközet volt, mely az osztrákok vereségével végződött. A 19.-20. században a koltai Jaross-család birtokolta a község nagy részét, ekkor létesült a Jaross Móricról elnevezett Móriczhalmapuszta. 1908-ban kapta a hivatalos Komáromcsehi nevet. 1920-ban Csehszlovákiához csatolták, majd 1938-1945 között újra Magyarországhoz tartozott. 1938. január 6-án csendőrsortűz során két lakosát gyilkolták meg. 1973-ban szlovák tanítási nyelvű kisiskoláját megszüntették. 2003-ban itt létesítették Dél-Szlovákia egyetlen sífelvonóját (Pallag-domb).

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű, számottevő idegenforgalmú (sífelvonó) községben szlovák nevelési nyelvű óvoda működik. Szent Péternek és Pálnak szentelt római katolikus temploma barokk stílusban épült 1735-ben, a 20. század elején nyerte el jelenlegi alakját. Előtte áll Nepomuki Szent János szobra.