Kiscétény

Malý Cetín
község
magyar lakosság 1910
88%
223
magyar lakosság 2021
8%
36
Népesség: 398
Terület: 5,16 km²
Tszf. magasság: 131 m
Körzethívószám: +421 (0) 37
Irányítószám: 95107
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Alsó-Nyitramente - Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Zoboralja 1918 előtti vármegye, járás, rang: Nyitra vármegye Nyitrai járás kisközség

Kiscétény a Nyitra-folyó (Cétényke) bal partján, az Alsó-Nyitramente kistájon, 130 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Nyitrától 13 km-re délkeletre, a Nyitrát Zsitvafödémessel (17 km) összekötő 1641-es út mentén. A Nyitra két partjára kiterjedő határa a nyugati síkvidéktől (125 m) kelet felé a Zsitvamenti-hátság (Zoboralja) részét alkotó szőlőhegyig emelkedik. Legmagasabb pontja (204 m) Nyitracsehi és Lapásgyarmat határánál található. Területének legnagyobb része szántóföld, egyetlen erdeje egy Nyitra-parti ártéri erdőfolt. Nyugatról és délről Nagycétény, északnyugatról Nyitracsehi, északkeletről Lapásgyarmat községekkel határos. Nagycéténnyel közös határa 1938-1945 között államhatárt alkotott Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Nyitrai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Nyitrai járáshoz. 1939-45 között a Szlovák Államhoz tartozott (Nyitra megye, Nyitrai járás). 1960-1990 között Nyitracsehivel egyesítették Nitrany néven. Területe (5,16 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.

Népesség

Kiscétény a Nyitra-vidéki magyar nyelvsziget nyugati részéhez tartozó, a 20. század elején még magyar többségű, mára túlnyomórészt szlovák lakosságú (2011-ben 90 %) község. 1910-ben még a lakosság 87,8 %-a magyarnak vallotta magát, 1921-re már a szlovákok kerültek többségbe (56,1 %) és a magyarok aránya 43,5 %-ra, 1930-ra pedig 18,5 %-ra csökkent. A 20. század során a kiscétényi magyarság nagy része asszimilálódott, 2011-ben a lakosság alig 8,5 %-a (33 fő) volt magyar nemzetiségű, 11,3 %-a (44 fő) magyar anyanyelvű. A túlnyomó többség (91,2 %) római katolikus vallású.

Történelem

Kiscétény feltehetőleg a 16. század végén különült el Nagycéténytől. Cétény első írásos említését a zobori oklevélben találjuk 1113-ból. 1240-ben „Cherhen” alakban, majd 1272-ben „terra Cheten” néven szerepelt. Területét az esztergomi érsekség egyházi nemesei kapták adományul. Az esztergomi szandzsák 1570-es adóösszeírásában Kis-Csitún vagy Nemes-Csitún néven szerepelt. 1664-ben 11 fejadófizetője volt. A 17. században a török háborúk során elpusztult falut a 18. században részben szlovákokkal telepítették újjá. 1784-87-ben 217 lakosa volt, közülük 43-an voltak kuriális nemesek. A falu legrégebbi pecsétje 1830-ból ismert. 1831-ben és 1849-ben kolerajárvány pusztított a faluban. Lakói főként mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. 1920-ig Nyitra vármegye Nyitrai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1928-29-ben agrársztrájk színhelye volt. 1938. novemberében a bécsi döntés során, bár Magyarország ki akarta cserélni ezt a falut, végül az új határt Kiscétény és Nagycétény között húzták meg. 1939-1945 között a fasiszta szlovák bábállam határközsége lett. 1951-ben megalakult a helyi Egységes Földműves Szövetkezet (később az Alsó-Nyitra EFSz része lett). 1960-ban Nyitracsehivel egyesítették „Nitrany” néven. 1991. január 1-jén helyi népszavazást követően újra önálló községgé alakult. Mezőgazdasági szövetkezete a privatizáció óta Agile s.r.o. néven működik.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák nevelési nyelvű óvoda található. Határában biomassza-erőmű működik. Hétfájdalmú Szűz Máriának szentelt római katolikus temploma 2008-ban épült.