Kassamindszent

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Petrík Štefan
KDH
1123
(86,32%)
Bortáková Karolína
DOBRÁ VOĽBA
114
(8,76%)
Drotár Drahoslav
SNS
64
(4,92%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Hudák Vladimír
    KDH
    307
    (22,43%)
    1. körzet
    Klučár Jozef
    KDH
    306
    (22,35%)
    1. körzet
    Vindt Tomáš
    KDH
    302
    (22,06%)
    1. körzet
    Kacvinský Jozef
    KDH
    201
    (14,68%)
    2. körzet
    Arvaiová Juliana
    KDH
    200
    (25,03%)
    2. körzet
    Vyrostko Matúš
    KDH
    170
    (21,28%)
    2. körzet
    Pastorová Miroslava
    KDH
    128
    (16,02%)
    3. körzet
    Palenčár Ondrej
    KDH
    176
    (40,09%)
    3. körzet
    Kacvinská Paulína
    KDH
    128
    (29,16%)
    4. körzet
    Timko Miroslav
    KDH
    114
    (24,89%)
    4. körzet
    Gába Jozef
    KDH
    101
    (22,05%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Bohuš Branislav
    független
    186
    (13,59%)
    1. körzet
    Horváth Roman
    DOBRÁ VOĽBA
    67
    (4,89%)
    2. körzet
    Hudák Michal
    független
    104
    (13,02%)
    2. körzet
    Hudák Pavol
    SMER - SD
    84
    (10,51%)
    2. körzet
    Bača Štefan
    Hlas-SD
    61
    (7,63%)
    2. körzet
    Horváth Rudolf
    PS
    52
    (6,51%)
    3. körzet
    Tóth Ondrej
    független
    90
    (20,5%)
    3. körzet
    Jakab Ľubomír
    Hlas-SD
    45
    (10,25%)
    4. körzet
    Dugas Pavol
    független
    89
    (19,43%)
    4. körzet
    Eliášová Čigášová Elena
    független
    68
    (14,85%)
    4. körzet
    Bortáková Karolína
    DOBRÁ VOĽBA
    59
    (12,88%)
    4. körzet
    Figura Molnárová Lýdia
    SMER - SD
    21
    (4,59%)
    4. körzet
    Gadušová Miroslava
    DOBRÁ VOĽBA
    6
    (1,31%)
Valaliky
község
magyar lakosság 1910
17%
182
magyar lakosság 2021
0%
17
Népesség: 4 311
Terület: 8,63 km²
Tszf. magasság: 185 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04413
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Alsó-Hernád-völgy 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Kassai járás nem létezett

Kassamindszent a Kassai-medence déli részén, az Alsó-Hernád-völgy kistájon, 185 méteres (határa 177-211 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, az 1963-ban megszüntetett Miszlóka-patak (Myslavský potok) mentén, Kassától 9 km-re délkeletre, Hernádcsánytól pedig 5 km-re északnyugatra. Északnyugat-délkeleti irányban 2,5 km hosszúságban húzódó belterületét négy, egykor önálló, mára teljesen egybeépült település, Búzafalva, Bernátfalva, Kassamindszent és Csontosfalva alkotja, a község központját a községi hivatallal, az alapiskolával és a katolikus templommal a régi Kassamindszent falu képezi. Az egyesített község főutcáját és tengelyét a Kassát Hernádcsánnyal összekötő 3416-os út (Fő utca – Hlavná) alkotja. A község teljesen egybeépült déli szomszédjával, Hernádgecsével. Határa sík, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület, 2010-ben területének 74,9 %-át (646 ha) szántóföldek, 14,3 %-át (123 ha) beépített területek, 7,4 %-át (64 ha) pedig kertek foglalták el. Erdeje és külterületi lakott helye nincs, belterülete mintegy 190 hektárt (a közésgterület 22 százalékát) foglal el. A községet a 3416-os út köti össze Hernádcsánnyal és Bárcán (4,5 km) keresztül Kassával, a 3340-es út pedig Koksóbaksa (3 km) felé teremt összeköttetést, utóbbi községnek ez az egyetlen közúti megközelíthetősége. Kassamindszentet érinti a Kassa-Hidasnémeti vasútvonal, melynek két megállóhelye („Valaliky” Búzafalvánál, valamint Hernádgecse-Csontosfalva) is van a községben (a személyforgalmat 2011-ben megszüntették). A község határán keresztülhalad a Kelet-szlovákiai Vasmű (US Steel) számára kiépített széles vágányú ipari vasútvonal, illetve a 17-es (Kassát Miglécnémetivel összekötő) főút. Keletről Koksóbaksa, délről Hernádgecse, délnyugatról és nyugatról Enyicke községekkel, északról pedig Zsebes és Bárca kassai városrészekkel határos. Északi határának egy része a szélesvágányú vasútvonal mentén húzódik.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1961-ben jött létre Kassamindszent, Bernátfalva, Búzafalva és Csontosfalva egyesítésével. Megalakulásától kezdve a Kassa-vidéki járáshoz (1996-tól Kassa-környéki járás) tartozott. Elődközségei kisközségként 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartoztak, majd a csehszlovák közigazgatásban végig a Kassai járáshoz. 1938-1945 között valamennyi elődközségét visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). Területe 1968-ban több mint egynegyedével csökkent, amikor a korábbi Bernátfalva határának több mint felét, Búzafalváénak pedig mintegy egyharmadát a Kassához csatolt Bárca és Abaszéplak kataszteréhez csatolták. Kassamindszent területe ma egyetlen (2011-ben 8,63 km²-es kiterjedésű) kataszteri területet alkot, elődközségeinek összeterülete 1921-ben 12,05 km² volt (Kassamindszent 1,49 km², Bernátfalva 3,84 km², Búzafalva 4,79 km², Csontosfalva 1,93 km²).

Népesség

Kassamindszent népessége 2011-ben 4180 fő volt, ezzel a Kassa-környéki járás negyedik legnépesebb községe volt Szepsi, Hernádcsány és Mecenzéf után. Lakosságának 84,0 %-a volt szlovák és 3,4 %-a roma nemzetiségű (4,5 %-a roma anyanyelvű), több mint egytizede (11,7 %) viszont nem nyilatkozott nemzetiségéről. A magyar nemzetiségűek száma alig 14 fő (0,3 %) volt. 2013-ban a község lakosságának egyhatoda (17,6 %) a roma etnikumhoz tartozott. Az „aprófalvak” szlovák többsége a 18. századi betelepítések során jött létre, a korábban a szlovák-magyar nyelvhatár déli oldalán fekvő, a 17. század háborús pusztításai és a 18. század elejének nagy pestisjárványa (1709-10) után elnéptelenedett falvakat a mai Észak- és Kelet-Szlovákia területéről érkező szlovák anyanyelvű, római katolikus vallású telepesekkel népesítették újra. A 19. század végén valamennyi elődközsége szlovák többségű volt, a magyar anyanyelvűek aránya 1910-ben Kassamindszenten 39,4 %, Csontosfalván 10,3 %, Búzafalván 9,2 %, Bernátfalván pedig 7,5 % volt. A kettős identitás megszűnésével 1945 után, valamint a magyar nemzetiségű zsidó lakosság 1944-es elhurcolásával valamennyi elődközsége egynemzetiségűvé vált a 20. század második felére. 2011-ben lakosságának 77,3 %-a római katolikus, 2,2 %-a pedig görög katolikus vallású volt, a felekezeten kívüliek aránya 3,8 %, a vallási hovatartozásukról nem nyilatkozóké pedig 14,5 % volt. 1921-ben valamennyi elődközsége római katolikus többségű volt, a görög katolikusok aránya Búzafalván (9,6 %) és Kassamindszenten (7,5 %), az izraelitáké pedig Kassamindszenten (8,5 %) volt kiemelkedő. 1880-ban Kassamindszent lakosságának még egynegyede (24,8 %), Bernátfalváénak egyötöde (20,9 %), Búzafalváénak pedig egyhatoda (17,0 %) izraelita felekezetű volt, a zsidó lakosság nagy része ekkor még német anyanyelvű volt. Elődközségeinek összlakossága 1880-ban 1135, 1900-ban 1174, 1910-ben 1091, 1921-ben 1205, 1938-ban pedig 1592 fő volt, 1970-ig az egyesített község népessége 1938-hoz képest kétharmadával nőtt (2667 főre). 1970 után folyamatos gyarapodással csaknem duplájára nőtt Kassamindszent népessége, a növekedés üteme 1970-1980 között volt a leggyorsabb (15,7 %, 2667 főről 3086 főre), abszolút mértékben pedig a szuburbanizációs folyamatok felgyorsulásának évtizedében, 2001-2011 között nőtt leginkább a község lakosságszáma (479 fővel, 3701 főről 4180 főre). 2011-2017 között további 7,0 %-os növekedés figyelhető meg (4180 főről 4473 főre). 2011-ben Búzafalván élt a község lakosságának 39,1 %-a (1635 fő), Bernátfalván 22,6 %-a (946 fő), Kassamindszenten 19,5 %-a (815 fő), Csontosfalván pedig 18,8 %-a (784 fő). A község népsűrűsége 2011-ben a járási átlag háromszorosa volt (308 fő/km²).

Történelem

A mai Kassamindszent négy elődközsége közül a központi fekvésű Kassamindszent (korábban Koksómindszent) a legrégebbi. Az Árpád-korban létrejött település eredeti neve Koksó volt, 1280-ban „Cocso”, 1288-ban „Kokso”, 1310-ben „Coksou” alakban szerepelt az írásos forrásokban. A Koksó név szláv személynévi eredetű. Az 1332-35 között kelt pápai tizedjegyzékben már Mindszent („Mendscend”) néven szerepel, Mindenszentek tiszteletére szentelt temploma után. 1427-ben „Menthsenth” néven említik, ekkor 5 portája adózott. A középkorban a Varga, Bölzsei és Fűzy családok birtoka volt. A 16. században lakói református hitre tértek. A katolikusok csak 1695-ben szerezték vissza a plébániatemplomot. A 18. század elejére csaknem teljesen elnéptelenedett, ezután az eredetileg magyar lakosságú falut római katolikus vallású szlovákokkal telepítették újjá, 1746-ban már szlovák többségű község volt. Régi temploma, egy fatoronnyal ellátott kisebb templom helyén 1786-ban kezdték meg az új, ma is álló plébániatemplom építését Esterházy Károly egri püspök támogatásával. Kassamindszent kiterjedt egyházközség székhelye volt, hozzá tartozott Bernát-, Búza- és Csontosfalván kívül Hernádgecse, Koksóbaksa és Hernádcsány, valamint 1789-is Bárca és Zsebes is. Anyakönyveit 1787-től vezették. 1828-ban a községnek 37 háza és 360 lakosa volt. A 19. század második felében számos, főként kereskedelemmel foglalkozó zsidó család telepedett itt le, 1880-ban 290 lakosának egynegyede izraelita vallású és egyötöde német anyanyelvű volt. 1890-ben 251, 1900-ben 282, 1910-ben 274 lakosa volt. A 20. század elején a korábban használt Koksómindszent helyett hivatalos nevét Kassamindszentre módosították. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. Kezdetben Košický Mincent néven szerepelt, majd hatósági szlovákosítással a Všechsvätých hivatalos nevet állapították meg. 1921-ben 305, 1930-ban 322, 1941-ben 379 lakosa volt. 1938-ban 59 ház állt a községben. 1938. novemberétől 1945. januárjáig az első bécsi döntés ismét Magyarországhoz csatolta. 1944. júniusában zsidónak minősített lakosait (1938-ban 28 fő) megsemmisítő táborokba hurcolták. 1949-ben állami gazdaság létesült a községben. Bernátfalva a korábbi Felsőkoksó falu kettészakadásával jött létre (melyet 1406-ban Felswkaxo, 1427-ben „Felsew Kaxo Menthzenth” alakban említenek 4 adózó portával), 1469-ben „Bernaldfalwa”, 1630-ban pedig „Bernatfalwa” néven szerepel az írásos forrásokban. A középkorban a Vid nemzetségbeli Bernáth család birtoka volt, innen ered neve is. 1563-ban I. Ferdinánd Briccius János, István és Lukács nevű hű embereinek adományozta. Kisnemesi község volt, melyet a 18. században szlovákokkal telepítették újjá. 1828-ban 54 háza és 442 lakosa volt. A század második felében számos lakosa kivándorolt a tengerentúlra, 1828-90 között népességének felét elveszítette. A 19. században számos zsidó család telepedett le itt, 1880-ban 244 lakosának egyötöde izraelita vallású volt. 1890-ben 223, 1900-ban 222, 1910-ben 240 lakosa volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1921-ben 295, 1930-ban pedig 329 lakosa volt. 1938. novemberétől 1945. januárjáig az első bécsi döntés ismét Magyarországhoz csatolta. 1938-ban 58 háza és 408 lakosa volt, 1941-ben 396-an lakták. Búzafalva Bernátfalvához hasonlóan Felsőkoksó kettészakadásával jött létre a 15. században. Nevét első birtokosáról, Búza Péterről kapta. 1427-ben „Buza-Peter-Falua”, 1444-ben „Buza-falva” (más néven Alsókoksó – „Also Kaxo”), 1460-ban „Buzafalva” (más néven Koksómindszent – „Kaxomenthzenth”) alakban szerepel az írásos forrásokban. 1427-ben 3 portája adózott. Később kisnemesi község volt, a 18. században szlovákokkal telepítették újjá. 1828-ban 58 háza és 434 lakosa volt. 1880-ban 318, 1890-ben 352, 1900-ben 350, 1910-ben pedig 316 lakosa volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1921-ben 333, 1930-ban már 457 lakosa volt. 1938. novemberétől 1945. januárjáig az első bécsi döntés ismét Magyarországhoz csatolta. 1938-ban 86 háza és 547 lakosa volt, 1941-ben 499-en lakták. Mezőgazdasági szövetkezetét 1956-ban alapították. Csontosfalvát 1418-ban említik először „Chontosfalva” alakban, amikor a Csontosnak nevezett Bertalan adományként kapja I. Zsigmond királytól. Neve tehát magyar személynévi eredetű. 1427-ben az ekkor Alsó-Koksómindszent („Alsov Koxomenthzenth”) néven szereplő település 2 portája adózott. 1673-ban a kassai szeminárium birtokába került. 1720-ban 3 adózó portája volt. A 18. században római katolikus vallású szlovákokkal telepítették újra. 1828-ban 33 háza és 273 lakosa volt. 1860-ban felépült a Kassát Miskolccal összekötő vasútvonal, melynek egyik megállóhelye Csontosfalva lett. 1880-ban 283, 1900-ban 320, 1910-ben pedig 261 lakosa volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. Hivatalos szlovák nevét (Košťany) a magyar név tükörfordításával 1919-ben alkották meg. 1921-ben 272 lakosa volt. 1938-ban 51 háza és 290 lakosa volt a községnek. 1938. novemberétől 1945. januárjáig az első bécsi döntés ismét Magyarországhoz csatolta. 1961-ben Kassamindszentet, Bernátfalvát, Búzafalvát és Csontosfalvát „Valaliky” néven egyesítették (a mesterségesen megalkotott új községnév tuladonképpeni jelentése „falvacskák”). 1968-ban a község korábban Bernátfalvához és Búzafalvához tartozó, az újonnan megépített, a Kelet-szlovákiai Vasmű számára épített szélesvágányú vasútvonaltól északra eső határrészeit Kassához csatolták, kialakítva így mai határait. 1961-ban 2330, 1970-ben 2667, 1980-ban 3086, 1991-ben pedig 3364 lakosa volt. A község címerét és zászlaját (előbbit elődközségei pecsétjeinek motívumai alapján) 1998-ban fogadták el. Kassamindszentnek 1991-ben 3364, 2001-ben 3701, 2011-ban 4180, 2017-ben pedig 4473 lakosa volt. Bernátfalva a korábbi Felsőkoksó falu kettészakadásával jött létre (melyet 1406-ban Felswkaxo, 1427-ben „Felsew Kaxo Menthzenth” alakban említenek 4 adózó portával), 1469-ben „Bernaldfalwa”, 1630-ban pedig „Bernatfalwa” néven szerepel az írásos forrásokban. A középkorban a Vid nemzetségbeli Bernáth család birtoka volt. 1563-ban I. Ferdinánd Briccius János, István és Lukács nevű hű embereinek adományozta. Kisnemesi község volt, melyet a 18. században szlovákokkal telepítették újjá. 1828-ban 54 háza és 442 lakosa volt. A század második felében számos lakosa kivándorolt a tengerentúlra, 1828-90 között népességének felét elveszítette. A 19. században számos zsidó család telepedett le itt, 1880-ban 244 lakosának egyötöde izraelita vallású volt. 1890-ben 223, 1900-ban 222, 1910-ben 240 lakosa volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1921-ben 295, 1930-ban 329 lakosa volt. 1938. novemberétől 1945. januárjáig az első bécsi döntés ismét Magyarországhoz csatolta. 1938-ban 58 háza és 408 lakosa volt, 1941-ben 396-an lakták. Búzafalva Bernátfalvához hasonlóan Felsőkoksó kettészakadásával jött létre a 15. században. Nevét birtokosáról, Búza Péterről kapta. 1427-ben „Buza-Peter-Falua”, 1444-ben „Buza-falva” (más néven Alsókoksó – „Also Kaxo”), 1460-ban „Buzafalva” (más néven Koksómindszent – „Kaxomenthzenth”) alakban szerepel az írásos forrásokban. 1427-ben 3 portája adózott. Később kisnemesi község volt, a 18. században szlovákokkal telepítették újjá. 1828-ban 58 háza és 434 lakosa volt. 1880-ban 318, 1890-ben 352, 1900-ben 350, 1910-ben pedig 316 lakosa volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1921-ben 333, 1930-ban már 457 lakosa volt. 1938. novemberétől 1945. januárjáig az első bécsi döntés ismét Magyarországhoz csatolta. 1938-ban 86 háza és 547 lakosa volt, 1941-ben 499-en lakták. Mezőgazdasági szövetkezetét 1956-ban alapították. Csontosfalvát 1418-ban említik először „Chontosfalva” alakban, amikor a Csontosnak nevezett Bertalan adományként kapja I. Zsigmond királytól. Neve tehát magyar személynévi eredetű. 1427-ben az ekkor Alsó-Koksómindszent („Alsov Koxomenthzenth”) néven szereplő település 2 portája adózott. 1673-ban a kassai szeminárium birtokába került. 1720-ban 3 adózó portája volt. A 18. században római katolikus vallású szlovákokkal telepítették újra. 1828-ban 33 háza és 273 lakosa volt. 1880-ban 283, 1900-ban 320, 1910-ben pedig 261 lakosa volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. Hivatalos szlovák nevét (Košťany) a magyar név tükörfordításával 1919-ben alkották meg. 1921-ben 272 lakosa volt. 1938-ban 51 háza és 290 lakosa volt a községnek. 1938. novemberétől 1945. januárjáig az első bécsi döntés ismét Magyarországhoz csatolta. 1961-ben Kassamindszentet, Bernátfalván, Búzafalvát és Csontosfalvát „Valaliky” néven egyesítették (a mesterségesen megalkotott új községnév tuladonképpeni jelentése „falvacskák”). 1968-ban a község korábban Bernátfalvához és Búzafalvához tartozó, az újonnan megépített, a Kelet-szlovákiai Vasmű számára épített szélesvágányú vasútvonaltól északra eső határrészeit Kassához csatolták, kialakítva így mai határait. 1961-ban 2330, 1970-ben 2667, 1980-ban 3086, 1991-ben pedig 3364 lakosa volt. A község címerét és zászlaját (előbbit elődközségei pecsétjeinek motívumai alapján) 1998-ban fogadták el. Kassamindszentnek 1991-ben 3364, 2001-ben 3701, 2011-ban 4180, 2017-ben pedig 4473 lakosa volt.

Mai jelentősége

A fokozatosan Kassa elővárosává váló jellegű községben teljes szervezettségű szlovák tannyelvű alapiskola, óvoda és művészeti alapiskola található. Határában biogáz-állomás működik. A Mindenszentek tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1786-ban épült barokk-klasszicista stílusban, tornyát 1800-ban emelték hozzá. Mai alakját 1935-ös átépítése során nyerte el. A község főterén áll Štefán Hlaváč volt plébános (1903-83) emlékműve.