Inám

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Régi Zsolt
SZÖVETSÉG
213
(68,05%)
Saróka Zoltán
független
100
(31,95%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Vámos Róbert
    SZÖVETSÉG
    173
    (11,95%)
    1. körzet
    Nagyová Amália
    SZÖVETSÉG
    169
    (11,67%)
    1. körzet
    Volkovics Július
    SZÖVETSÉG
    169
    (11,67%)
    1. körzet
    Gyurászová Ibolya
    SZÖVETSÉG
    156
    (10,77%)
    1. körzet
    Rusňák Kristián
    független
    144
    (9,94%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Baláž Barnabáš
    független
    125
    (8,63%)
    1. körzet
    Nagypál Alexander
    SZÖVETSÉG
    113
    (7,8%)
    1. körzet
    Takáč Štefan
    független
    108
    (7,46%)
    1. körzet
    Kováč Róbert
    független
    94
    (6,49%)
    1. körzet
    Nagy József
    Magyar Fórum
    91
    (6,28%)
    1. körzet
    Mareš Jaroslav
    független
    62
    (4,28%)
    1. körzet
    Matejkinová Kristína
    független
    44
    (3,04%)
Dolinka
község
magyar lakosság 1910
100%
515
magyar lakosság 2021
87%
409
Népesség: 481
Terület: 7,30 km²
Tszf. magasság: 153 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 99128
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Nógrádi-medence, Balassagyarmati-medence 1918 előtti vármegye, járás, rang: Hont vármegye Ipolynyéki járás kisközség

A község a Balassagyarmati-medence részét alkotó Középső Ipoly-völgy kistájon, a Nagy-patak (másnéven Hrussó-, vagy Egres-patak) mentén fekszik, Az Ipolynyéket (5 km) Ipolykeszivel (2 km) összekötő mellékút halad át a községen, mellékút köti össze Ipolybaloggal (3 km) is. Területe délen az Ipolyig, északon a Csábi-dombság 230 méterig magasodó dombvidékéig nyúlik. Nyugatról Ipolybalog és Ipolynyék, északról Kőkeszi, keletről Terbegec és Ipolykeszi, délről pedig Patak és Dejtár községekkel határos. Déli határát, mely egyben államhatárt alkot Szlovákia és Magyarország között, az Ipoly-folyó alkotja. Határának túlnyomó része mezőgazdaságilag művelt terület (77,5 %-a szántó), 8 %-át (58,7 ha) pedig erdő borítja.

Közigazgatás

A Besztercebányai kerülethez és a Nagykürtösi járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1949 között a Korponai járáshoz, 1949-1960 között pedig ismét az Ipolysági járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Losonci járáshoz, 1968-ban pedig a Nagykürtösi járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Ipolysági járás). Területe (7,30 km²) az elmúlt száz év során nem változott.

Népesség

1910-ben 515, 1921-ben 530, 1938-ban 584, szinte kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. Ma is túlnyomórészt magyarok lakják (2011-ben 92,1 %), a szlovákok aránya mindössze 7,3 %. Népességének maximumát (629 fő) 1948-ban érte el, 1991-2011 között lakosságszáma 11,9 %-os csökkenést mutat (545 főről 480-ra). A lakosság csaknem kizárólag római katolikus vallású (98,8 %).

Történelem

A községről 1258-ban történik először említés, mégpedig a következőképpen: ...separat metae de Cholomia et Inam. Az Inámi nemesek birtoka volt, közülük István 1275-ben elfoglalta Cseri községet, s a király ezt a tettét elítélte. Inámi László 1328-ban, mint szomszéd részt vett Ináncs, majd 1329-ben a ma már kipusztult Kaladé község határában a körsétán (határjárásban). 1384-ben a Keszy család az itteni földesúr, 1470-ben Inám a Terjényi nemzetségből való Radnolth István kezében van. 1514-ben Kóváry Pál átengedte inámi birtokát Terjényi Györgynek, aki a kölcsön ellenértékéül ezzel a birtokkal kötötte le magát az érseknek. Ugyanebben az évben Inámot kölcsönkért pénzen szerezte meg Werbőczy István, aki 1515-ben Simonffy (Palotai) Péternek adta zálogba a tőle felvett kölcsön fejében. 1524-ben Werbőczy István 28 jobbágyportát, 1525-ben pedig 27 portát birtokolt itt. Ekkor nógrádi birtokokért átengedte a községet Bay Mihálynak. A mohácsi csata után a meggyengült Magyarországra betörtek a törökök, s elkezdődött a több mint 150 évig tartó török megszállás. A törökök 1686-os, Magyarországról történ kiűzése után a földesurak igyekeztek minél előbb betelepíteni elhagyatott birtokaikat. Így volt ez Inám esetében is. A község újraéledését azonban a II. Rákóczi Ferenc szabadságharcával (1703 - 1711) összefüggő események, és az 1773-as országos méretű pestis - külső tartalomjárvány lassította. 1788-ban a községet tűzvész pusztította el, az okiratok is mind elégtek. 1715-ben 13 adózó háztartása volt. 1720-ban 22 a porták száma. 1828-ban 102 házában 612 lakos élt, akik mezőgazdasággal és szőlőtermesztéssel foglalkoztak. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolynyéki járásához tartozott, ezután a csehszlovák állam része lett. Az első világháborúban 27 inámi esett el. 1938 és 1945 között újra Magyarország része volt. 1944 végén a község hadszíntérré vált és súlyos károkat szenvedett. 1947 januárjában 5 családot deportáltak Csehországba, kényszermunkára, a tervezett kitelepítésre már nem került sor. 1957-ben megalakult a mezőgazdasági szövetkezet, melyet 1972-ben az ipolynyékivel egyesítettek. Magyar alapiskolája 2014-ben szűnt meg.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű község elsősorban méhészkedéséről híres, 2000 óta rendszeresen megszervezik az Inámi Mézfesztivált. Magyar nevelési nyelvű óvoda működik a faluban. Szent Györgynek szentelt római katolikus temploma 1931-ben épült középkori alapokon. Határában az Ipoly-folyón duzzasztógát működik.