Hontkiskér

Malý Kiar
magyar lakosság 1910
84%
353
magyar lakosság 1921
91%
397
Tszf. magasság: 165 m
Körzethívószám: +421 (0) 36
Irányítószám: 93401
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Nyitra-Barsi-halomvidék, Alsó-Garammente - Kisalföld, Honti-medence, Ipolymenti-hátság 1918 előtti vármegye, járás, rang: kisközség

Az Ipolymenti-hátság dombvidékének északi részén, a Szikince völgyében, Léva központjától 9 km-re délkeletre fekszik. Mellékutak kötik össze Csánkkal (3,5 km), Hontvarsánnyal (2,5 km), valamint a Vámosladány-Hontfüzesgyarmat országúttal (3 km). Nyugatról Hontvarsány, északról Kereskény, keletről Csánk, délről pedig Vámosladány határolja. Északi határát az 564-es (Léva-Deménd-Párkány) országút alkotja. Területének túlnyomó része mezőgazdaságilag művelt terület, határában egy több évszázada létező halastó is található.

Közigazgatás

1976-ig önálló község, azóta Léva városrésze és 5 kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Báti járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után végig a (változó területű) Lévai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás), ebben az időszakban északi határa magyar-szlovák államhatárt alkottott. Területe 7,56 km², a város területének 12,4 %-át alkotja. 1976 után területe 23 hektárral gyarapodott (3,1 %) a szomszédos Hontvarsánytól átcsatolt terület révén.

Népesség

Hontvarsány a szlovák-magyar nyelvhatáron fekszik. 1910-ben 418, 1921-ben 435, 1939-ben pedig 424, többségében magyar nemzetiségű lakosa volt. A szlovákok aránya 1910-ben 14,1 %, 1921-ben 7,6% volt, 1930-ra 44,6 %-ra ugrott. A község magyar lakossága 1945 után reszlovakizált, 1961-re már a szlovákok kerültek többségbe, a magyarok aránya 28,3 %-ra esett vissza. 2011-ben 287 lakosa volt, itt élt a város lakosságának 0,8 %-a. 1921-ben a lakosság 80,2 %-a római katolikus vallású volt.

Történelem

1290-ben Ker alakban említi először okirat. Neve alapján a honfoglaló magyar Kér törzs szállásterülete lehetett. Eredetileg az esztergomi káptalan a birtokosa. A 15. században Lévai Cseh Péter birtoka, majd az ő leszármazottaié. 1554-ben két halastavat is létesítettek a falu területén. 1598-ban Lévai Cseh Ferenc Hont vármegye alispánja a földesura. 1715-ben a községben malom, 2 kúria és 23 háztartás volt. A 19. században a Majláth család birtoka. Korabeli leírások szerint a falu lakossága a 19. század elejéig szlovák volt, a század közepére már vegyes magyar-szlovák lakosságú, a század végére csaknem teljesen magyar. 1910-ben 418, túlnyomórészt magyar lakosa volt. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Báti járásához tartozott. 1920-tól Csehszlovákiához tartozott, 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1976-ban Lévához csatolták.

Mai jelentősége

Nepomuki Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma 1777-ben rokokó-klasszicista stílusban épült. A faluban egy 19. század elejében épült klasszicista stílusú kúria is található.