Hölvény

A Garammenti-hátság dombvidékének keleti, Garam felé lejtő oldalán, enyhén dombos, mezőgazdaságilag művelt területen fekszik, a Nagy sár-patak (Lužianka) partján, Nagysalló központjától 2 km-re északnyugatra. Teljesen egybeépült a tőle délkeletre fekvő Kissallóval és Nagysallóval. Határának nagy részét a 19. században még erdő borította (Primaciális-erdő, Hölvényi-erdő), melynek nagy részét mára kiirtották.

1965-ig önálló község, azóta Nagysalló településrésze és három kataszteri területének egyike. 1920-ig kisközségként Bars vármegye Lévai járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1960 között a Zselízi járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Lévai járás). 1965-ben Nagysallóhoz csatolták. Területe (7,84 km²) az elmúlt száz év során nem változott, a község területének 17,8 %-át alkotja.

1910-ben 394, 1921-ben 376, 1939-ben pedig 388, túlnyomórészt magyar nemzetiségű és református vallású (1921-ben 85,3 %) lakosa volt. 1947-ben magyar lakosságának 2/5-ét kitelepítették Magyarországra és szlovákokat telepítettek helyükre. Ezel vegyes lakosságúvá vált, de magyar többségét megőrizte a 60-as évekig. 2011-ben 323 lakosa volt, itt élt a község lakosságának 11,1 %-a, a legkisebb népességű a község három településrésze közül.

1354-ben Heluen néven említik először, nemesi birtok, majd az esztergomi érsekségé. 1534-ben 10 adózó portája volt. 1601-ben 36 ház állt a községben. 1720-ban 15 adózó háztartása volt. 1828-ban 37 házában 241 lakos élt. 1910-ben 394, túlnyomórészt magyar lakosa volt. 1849. április 19-én innen indult támadásra a honvédsereg. A trianoni békeszerződésig Bars vármegye Lévai járásához tartozott. 1945 után magyar lakosságának csaknem felét kitelepítették. 1965-ben Nagysallóhoz csatolták.

Református haranglába 1930-ban épült. Határához tartozik a község egyetlen szőlőhegye.