Hím

Chym
magyar lakosság 1910
97%
276
magyar lakosság 1921
98%
236
Tszf. magasság: 214 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04474
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Cserehát - Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Kanyapta-medence 1918 előtti vármegye, járás, rang: kisközség

A település Keleti-Cserehát északi lábánál, az Ida-patak partján, a Kanyapta-medence déli peremén fekszik, Perénytől 2,5 km-re nyugatra, Buzitától 7 km-re keletre. A Buzita-Perény országútról leágazó 0,5 km-es bekötőúton közelíthető meg. Területének mintegy egyötödét erdő borítja. Nyugatról Felsőlánc, északról és keletről Perény, délről pedig Hernádpetri kataszterével határos. Déli határa egyben államhatárt képez Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

1964-ig önálló község, azóta Perény-Hím község településrésze és három kataszteri területének egyike. 1881-ig Abaúj vármegyéhez, majd 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Csereháti járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Szepsi járáshoz tartozott, majd a Kassa-környéki járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Csereháti járás). 1920-ban a trianoni határ megvonásakor területének 28,5 %-át elveszítette, katasztere 6,80 km²-ről 4,86 km²-re csökkent (Magyarországon maradt határrészei ma – exklávéként – Hernádpetri községhez tartoznak).

Népesség

1910-ben 284, 1921-ben 242, 1938-ban pedig 297, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1921-ben lakosságának 69,4 %-a volt római katolikus, 27,7 %-a pedig görög katolikus vallású. 2011-ben 329 állandó lakosa volt, itt élt a község összlakosságának 23,4 %-a.

Történelem

Hím 1294-ben "Heym" néven szerepel először. Neve valószínűleg német eredetű személynévből származik, az 1215-ben kelt váradi regestrum említ egy Heym comest. A falu valószínűleg a 11. – 12. században keletkezett. 1294-ben Hímy Benedek fia Tamás birtoka. 1329-ben Hímy Miklós fiai Beke és Imre, valamint Petényi comes fiai Tamás és Mátyás a tulajdonosok. 1427-ben Hímy Jakabnak három, Besenyőnek 7 portája volt a faluban. 1553-ban Perényi Ferenc tulajdona. A kezdetben német lakosságú falu a 16. század második felére teljesen elmagyarosodott. A 20. század elején a Katona-család volt legnagyobb birtokosa. 1881-ig Abaúj, majd Abaúj-Torna vármegyéhez tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1964-ben Perénnyel egyesítették Perény-Hím (Perín-Chym) néven. Az 1980-as években még négyosztályos magyar alapiskolája és óvodája is volt, ezek mára megszűntek.

Mai jelentősége

Szent Péternek és Pálnak szentelt római katolikus temploma a 18. században barokk stílusban épült. Görög katolikus temploma 13. századi eredetű.