Harkács

Hrkáč
magyar lakosság 1910
93%
344
magyar lakosság 1921
95%
351
Tszf. magasság: 196 m
Körzethívószám: +421 (0) 47
Irányítószám: 98262
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Gömöri-medence 1918 előtti vármegye, járás, rang: kisközség

A Gömöri-medence keleti részén, a Licei-dombság nyugati oldalán, a Turóc- és a Rátkai Turóc-patakok összefolyásánál, a Turóc völgyében fekszik. Csaknem egybeépült a tőle fél kilométerre északra fekvő Sánkfalvával.

Közigazgatás

1960-ig önálló község, azóta Gömörfalva településrésze. 1920-ig kisközségként Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig a Tornaljai járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Gömör-Kishont vármegye, Tornaljai járás). Területét (7,10 km², Gömörfalva területének 40 %-a) beolvasztották Gömörfalva kataszterébe.

Népesség

1910-ben 368, 1921-ben 371, 1938-ban pedig 372, csaknem kizárólag magyar nemzetiségű lakosa volt. 1921-ben lakosságának túlnyomó többsége (84,4 %) római katolikus vallású volt. 1945 után magyar lakosságának egy részét kitelepítették és szlovákokat telepítettek a községbe. 2011-ben 618 lakosa volt, itt élt Gömörfalva népességének 64,9 %-a.

Történelem

Harkács a 12. század első felében jött létre, a Turóc-völgy egyik legrégebbi helysége, lakossága a kezdetektől magyar volt. 1274-ben "Harkach" alakban említik először, ekkor, mint királyi várföldet V. István király az otrokocsi váruradalomnak adományozta. Temploma (mely Sánkfalva és Harkács határán fekszik, hol az egyik, hol a másik faluhoz sorolták) a 13. század közepén épült, a Turóc-völgy központi temploma volt. A 14. században a faluról elnevezett Harkácsi-nemzetség birtoka, később a Porkoláb-, Perbes-, Omány- és Kisfaludi-családok birtokosok itt. 1427-ben 10 adózó porta volt a településen. A 15. században a határ nagy része nemesi föld. 1660 körül, a második török megszállás idején teljesen elnéptelenedett. A 17. század végén tisztán kuriális falu, a 18. század közepére úrbéres faluvá vált, 1773-ban 14 család lakta, kik közül 12-nek az ősei már a 16. században is itt éltek. 1828-ban 53 házában 431 lakos élt. Lakói főként mezőgazdaságból éltek. 1920-ig Gömör-Kishont vármegye Tornaljai járásához tartozott. 1938-45 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1947-ben magyar lakosságának egy részét kitelepítették Magyarországra és szlovák családok költöztek ide. Termelőszövetkezetét 1952-ben alakították. 1960-ban "Gemerská Ves" (Gömörfalva) néven egyesítették Sánkfalvával.

Mai jelentősége

Harkács Gömörfalva központját alkotja, itt található a szlovák-magyar alapiskola, az óvoda és a községi hivatal. Kisboldogasszonynak szentelt római katolikus temploma 1784-ben épült későbarokk stílusban. A településrészen két, 18. században épült barokk stílusú kastély is található (Vay-kastély 1770-ből, egykori apátsági uradalmi központ 1768-ból), mindkettő elhanyagolt állapotban van.