Füzérnádaska

A község az Ósva völgyének keleti peremén, a Trstianka-patak (az Ósva jobb oldali mellékvize) mentén, az Alsó-Tarca-dombság (Oszlás – 357 m, Mészáros-hegy – 351 m) keleti lábánál, 249 méteres (határa 241-357 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, a történelmi Abaúj megye északi peremén, Kassától 17 km-re északkeletre, Hernádzsadánytól 23,5 km-re északra, Gálszécstől pedig 24 km-re nyugatra. Határának keleti része az Abaúji-hegyalja medencéjéhez tartozó, túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület, nyugati, az Alsó-Tarca-dombság vízválasztójáig húzódó részét tölgyeserdők (Mučiny) foglalják el. 2010-ben területének 50,7 %-át szántóföld (334 ha), 36,3 %-át erdő (239 ha), 6,8 %-át rét és legelő (45 ha), 3,8 %-át pedig beépített terület (25 ha) foglalta el. A közúti közlekedés szempontjából zsákfalunak számít, csak a Györgyiből ide vezető 3327-es számú bekötőúton (2 km) közelíthető meg. Délről Györgyi, keletről Magyarbőd, északról Tizsite, nyugatról pedig Rozgony községekkel határos. Északi határa Abaúj és Sáros vármegyék történelmi határát követi.

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1939-1945 között a Szlovák Államhoz csatolták (Sáros-Zemplén megye, Tőketerebesi járás). Területe (1910, 2011: 6,59 km²) az elmúlt évszázad során nem változott.

A községnek 2011-ben 260 lakosa volt, melynek 97,7 százaléka szlovák nemzetiségűnek vallotta magát. A történelmi szlovák-magyar nyelvhatáron fekvő község (délkeleti szomszédja, Magyarbőd a 20. század első feléig magyar többségű volt) lakosságának zöme a 19. század végén szlovák anyanyelvű volt, a magyar anyanyelvűek aránya 1880-ban 6,6 % (9 fő), 1910-ben 10,1 % (22 fő) volt, 1921-ben 8 lakosa (3,8 %) vallotta magyarnak magát. 2011-ben a lakosság 60,8 %-a volt római katolikus, 20,4 %-a evangélikus és 3,1 %-a görög katolikus (1921-ben még 11,3 %) vallású, valamint 10,4 %-a felekezeten kívüli. Az evangélikusok 1851-ben még a lakosság 40,6 százalékát, 1880-ban 28,5 százalékát alkották, arányuk 1921-re 19,2 %-ra esett vissza. Ugyanebben az időszakban az izraelita vallásúak aránya 8,8 %-ról (19 fő) 4,7 %-ra (10 fő) csökkent. A periférikus fekvésű aprófalu 1880-1940 között 74,5 százalékkal, 137 főről 239 főre növelte lakosainak számát. Az 1970-es években még csökkent a lakosság száma, 1980-2017 között azonban lassú, de folyamatos növekedéssel 41,2 %-al nőtt a község népessége (210 főről 297 főre). Népsűrűsége (2011-ben 45,1 fő/km²) valamivel meghaladja a járási átlag felét.

A község első írásos említése 1288-ból származik, ekkor az Aba nembeli Dénes mester végrendeletében, mint Felnádasd (Fel-Nadasd) falu szerepel. 1332-ben Nádasd („Nadazd”), 1335-ben ismét Felnádasd, majd 1387-ben és 1427-ben Kisnádasd (Kis-Nadasd) néven említik az írásos források. A 13-14. században a nádasdi uradalomhoz tartozott, 1387-ben a szalánci váruradalom része lett. 1335-ig az Aba nemzetség birtoka volt, majd adományozással Drugeth Vilmos birtokába került. 1427-ben 14 portája adózott. 1553-ban már Nádaska néven említik, ekkorra a Losonczi István birtokában lévő falu portáinak száma 6-ra csökkent. 1565-ben 18 (12 jobbágy- és 6 zsellér-), 1598-ban 21 porta volt a faluban. A 16. század második felétől lakóinak többsége szlovák anyanyelvű volt. 1715-ben 3, 1720-ban pedig 4 lakott portája volt, 1722-ben az akkor a Palásthy család birtokában lévő faluban 14 porta adózott. 1773-ban bukkant fel először szlovák neve a forrásokban („Tresecžane”). 1828-ban 39 háza és 291 lakosa volt. A község pecsétje 1840-ből ismert. 1851-ben a Forgách család volt a falu fő birtokosa. Ekkor 217 lakosa volt, melynek 47 százaléka római katolikus, 40,6 százaléka evangélikus és 8,8 százaléka református vallású volt. 1880-ban 137, 1890-ben 168, 1900-ban 200, 1910-ben pedig 218 lakosa volt. 1890-ben 26 ház állt a faluban. Az országos helységnévrendezés során, 1905-ben kapta a járási hovatartozásra utaló Füzérnádaska nevet a korábban használt Nádaska helyett. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Hernádzsadány székhelyű Füzéri járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1921-ben 213 lakosa volt. 1939 márciusától 1945 januárjáig a fasiszta szlovák bábállamhoz tartozott. 1940-ben 43 háza és 239 lakosa volt. Mezőgazdasági szövetkezete 1958-ban jött létre. 1970-ben 231, 1980-ban 210, 1991-ben pedig 218 lakosa volt. A község címerét és zászlaját 2000-ban fogadták el. 2001-ben 236, 2011-ben 260, 2017-ben pedig 297 lakosa volt.

A községben sem alapiskola, sem óvoda nem található. Római katolikus haranglába 1934-ben épült.