Etrekarcsa

Etreove Kračany
magyar lakosság 1910
100%
272
magyar lakosság 1921
98%
276
Tszf. magasság: 117 m
Körzethívószám: +421 (0) 31
Irányítószám: 93003
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Felső-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: kisközség

A Kisalföldön, a Felső-Csallóközben fekszik, Dunaszerdahelytől 6 km-re nyugatra, Lúcstól 2,5 km-re északkeletre. Teljesen egybeépült Királyfiakarcsával, vele együtt alkotja a község központi részét. A Karcsaszél 12 falvának egyike.

Közigazgatás

1940-ig önálló kisközség, azóta Királyfiakarcsa egyik településrésze és kataszteri területe. A község 1920-ig Pozsony vármegye Dunaszerdahelyi (Alsócsallóközi) járásához tartozott, a csehszlovák közigazgatásban is a Dunaszerdahelyi járás része volt. 2,35 km²-es területe a községterület 17,7 %-át alkotja.

Népesség

1939-ben 292, túlnyomórészt magyar lakosa volt (ekkor a mai Királyfiakarcsa 5 elődközsége közül a legnépesebb volt), 2011-ben már csak 246-an éltek itt, az egyesített község összlakosságának 22,1 %-a.

Történelem

Neve a honfoglalás kori Ethuruh nemzetség nevét őrzi. Ethuruh a szent király, azaz Szent István jobbágya (Jobbagio Sancti Regis) volt, s várjobbágy leszármazottai birtokolták az etrekarcsai határ részét. Nevével először IV. Béla király egyik 1240-ben kelt adománylevelében találkozunk Ethuruh alakban. További megjelenési formái: 1250-ben Ethre, 1256-ban Villa Karcha, que est Egeruch, 1357-ben Etherehkarcha, 1470-ben Etrekarcha, a.n. Ethrefalwa. 1927-ben Etreove Korčany. Az 1240-ben kelt oklevélben Dénes nádor, TV. Béla király jóváhagyásával, Etrekarcsát adományozta Ethuruh pozsonyi várjobbágynak, aki előzőleg arról panaszkodott Dénes nádornál, hogy a dunai árvíz minden termésüket elvitte, sőt még a termőföldjüket is tönkretette; az oklevéllel a király megerősíti az Ethuruh nemzetség tíz családjának szállásbirtoklási jogát. Egy 1253. évi oklevél tanúsága szerint a nagyobb kiváltságokkal rendelkező etrekarcsaiak, a kor szokása szerint, párbajjal szerzik vissza a szomszédos karcsai várnépek által efoglalt szántóföldjeiket, rétjeiket és kaszálóikat. A perdöntő párviadal a még a XX. században is Mesterföldjének nevezett dűlőért folyt. 1323-ban Boleszló esztergomi érsek az itt élő nemes jobbágyoknak különböző kiváltságokat adott. A XIX. század elején Bartal György volt egyik nagyobb birtokosa, a XX. század elején pedig annak unokája, Bartal Ferenc. A birtok utolsó gazdája Bartal Iván; az uradalmat 1945 után felosztották, illetve a mezőgazdasági szövetkezet tulajdonába került. Az 1828. évi Nagy Lajos-féle összeírásban 47 házzal és 341 lakossal szerepel. Az etrekarcsai Bartal-kastélyt az 1950-es években lebontották, berendezésének és gazdag könyvtárának nyoma veszett. 1940-ben 4 környező községgel egyesítették Királyfiakarcsa néven.

Mai jelentősége

Ld. Királyfiakarcsa