Előpatony

A Kisalföldön, a Felső-Csallóközben, Lég központjától 3 km-re keletre, Lögérpatony tőszomszédságában található. Egybeépült Lögérpatonnyal. 800 méteres elágazás köti össze az 572-es (Dunaszerdahely-Pozsony) főúttal.

1960-ig önálló község, azóta Lég egyik településrésze és kataszteri területe. 1920-ig kisközségként Pozsony vármegye Somorjai járásához tartozott, Csehszlovákiához csatolása után 1960-ig, annak megszüntetéséig a Somorjai járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Komárom vármegye, Somorjai járás). 1951-ben, Sárrét önállósulásával területének (1939-ben még 8,56 km²) több mint a felét elveszítette. Jelenlegi területe 3,73 km², Lég község teljes területének 14,7 %-a.

1939-ben még 294, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt. 2011-re népessége ennek egyharmadára csökkent, 95-en éltek itt, a község összlakosságának 3,8 %-a. Előpatony Lég legkisebb népességű településrésze.

Nevével először egy 1435-ben kelt oklevélben találkozunk Elewpathon alakban. További megjelenési formái: 1773-ban Elő-Patony, 1927-ben Predná Potôň, 1948-ban Masníkovo. 1489-ben részben az éberhardi uradalomé, részben a Szentgyörgyi és Bazini gróf a földesura. Az 1553. évi portális összeírásban Leeghy István 7, Mérey Mihály és a Sárkány család 2-2, Bakits Péter és Tóth Tamás 1-1 portával van bejegyezve. 1608-ban Léghi István fia, Simon itteni birtokrészét nejének, Zsófiának adományozta, 1802-ben Szüllő Zsigmond itteni birtokát elzálogosította Gálfi Péternek. A 19. században és a 20. század elején a Petőcz, a Várady, a Benyovszky és a Bacsák családok voltak a birtokosai. 1828-ban 30 házában 225 lakos élt. 1960-ban Lég községhez csatolták.

Ld. Lég