Dályó

Az Ipoly völgyében, a Losonci-medence nyugati részén, a Jelsőci-dombság déli lábánál fekszik, az 585-ös (Losonc-Nógrádszentpéter) út mentén. Nagydályópuszta Vilke központjától 1, Kisdályópuszta pedig 3 km-re délnyugatra fekszik.

A 17. században elpusztult község később pusztaként települt újjá. A 19. század második felében Nagydályópusztát Vilke, Kisdályópusztát pedig Ipolytarnóc községekhez csatolták. A trianoni határ megvonása után Kisdályópuszta is Vilkéhez került. Jelenleg a két külterület egy településrészt alkot, Vilke kataszteréhez tartoznak.

2011-ben 65 állandó lakosa volt, itt élt Vilke község lakosságának 6,9 %-a. Nagydályópusztán 17, Kisdályópusztán pedig 48 lakos élt.

Dályó első írásos említése 1327-ben történt, amikor a somoskői uradalom része volt. A 16. században két részre oszlott: Kis- és Nagydályóra. 1598-ban Osgyány Lőrinc birtoka. A 17. század elején mindkét településrész megsemmisült, majd uradalmi majorként építették újjá. 1828-ban Dályónak 10 háza és 89 lakosa volt. A 19. század első felében a Forgách család birtoka. A 19. század második felében Nagydályópusztát Vilke, Kisdályópusztát pedig Ipolytarnóc községekhez csatolták. A trianoni határ megvonása után Kisdályópuszta is Vilkéhez került. Az első Csehszlovák Köztársaság idején Kisdályón határőrlaktanya létesült, 1945 után pedig állami gazdaságot hoztak itt létre.

Külterületi lakóhely. A közeli Dályói-mocsár természetvédelmi terület.