Csontosfalva

Csontosfalva a Kassai-medence déli részén, az Alsó-Hernád-völgy kistájon, 184 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, a 3416-os út és a Kassa-Hidasnémeti vasútvonal mentén (megállóhely), a község központjától 0,5 km-re délkeletre, Hernádgecsétől 0,5 km-re északnyugatra. Kassamindszent négy településrésze közül Csontosfalva a legkisebb és a legdélebbi fekvésű. Teljesen egybeépült a tőle északra fekvő Kassamindszenttel és a délre fekvő Hernádgecsével.

1961-ig önálló község, azóta Kassamindszent négy településrészének egyike. Kataszteri területét (1910-21-ben 1,93 km²) beolvasztották az egységes községébe. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai, ezután pedig a Kassa-vidéki járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás).

Csontosfalvának 2011-ben 784 lakosa volt, itt élt az egyesített község népességének 18,8 %-a. A község 18. századi újratelepítése óta zömében szlovák lakosságú volt, a magyar anyanyelvűek aránya 1880-ban 9,2 %, 1910-ben pedig 10,3 % volt, 1921-ben azonban már csak egyetlen lakosa vallotta magát magyar nemzetiségűnek. Az 1941-es (magyar fennhatóság alatt tartott) népszámlálás során a lakosság 74,2 %-a vallotta magát szlováknak és 25,8 %-a magyarnak (a legkevesebben a mai Kassamindszentet alkotó községek közül). 1921-ben a lakosság 88,6 %-a volt római katolikus, 5,4 %-a pedig izraelita vallású. Az 1900-1910 között még csökkenő népességű község lakosságszáma 1921-1941 között viszonylag stabilan alakult, összesen 13 százalékkal nőtt (261 főről 295 főre).

Csontosfalvát 1418-ban említik először „Chontosfalva” alakban, amikor a Csontosnak nevezett Bertalan adományként kapja I. Zsigmond királytól. Neve tehát magyar személynévi eredetű. 1427-ben az ekkor Alsó-Koksómindszent („Alsov Koxomenthzenth”) néven szereplő település 2 portája adózott. 1673-ban a kassai szeminárium birtokába került. 1720-ban 3 adózó portája volt. A 18. században római katolikus vallású szlovákokkal telepítették újra. 1828-ban 33 háza és 273 lakosa volt. 1860-ban felépült a Kassát Miskolccal összekötő vasútvonal, melynek egyik megállóhelye Csontosfalva lett. 1880-ban 283, 1900-ban 320, 1910-ben pedig 261 lakosa volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. Hivatalos szlovák nevét (Košťany) a magyar név tükörfordításával 1919-ben alkották meg. 1921-ben 272 lakosa volt. 1938-ban 51 háza és 290 lakosa volt a községnek. 1938. novemberétől 1945. januárjáig az első bécsi döntés ismét Magyarországhoz csatolta. 1961-ben Bernátfalvával, Búzafalvával és Kassamindszenttel egyesítették Valaliky néven.

Csontosfalván található Kassamindszent két vasúti megállóhelyének egyike, mely Hernádgecsével közös (2011-ben a személyforgalmat megszüntették). A településrészen egy útmenti kereszt található.