Búzafalva

Buzice
magyar lakosság 1910
9%
29
magyar lakosság 1921
4%
13
Tszf. magasság: 185 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04413
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Alsó-Hernád-völgy 1918 előtti vármegye, járás, rang: kisközség

Búzafalva a Kassai-medence déli részén, az Alsó-Hernád-völgy kistájon, 189 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, a 3416-os út és a Kassa-Hidasnémeti vasútvonal mentén (megállóhely), a község központjától 0,8 km-re északra. Teljesen egybeépült a tőle délre fekvő Kassamindszenttel és a keletre fekvő Bernátfalvával. A településrész északi peremén halad a Kelet-szlovákiai Vasmű számára kiépített széles vágányú ipari vasútvonal.

Közigazgatás

1961-ig önálló község, azóta Kassamindszent négy településrészének egyike. Kataszteri területét (1910-21-ben 4,79 km²) beolvasztották az egységes községébe. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd a csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai, ezután pedig a Kassa-vidéki járáshoz. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Abaúj-Torna vármegye, Kassai járás). 1968-ban korábbi határának északi részét, területének mintegy egyharmadát Kassához csatolták (ma Bárca városrész kataszteréhez tartozik).

Népesség

Búzafalvának 2011-ben 1635 lakosa volt, itt élt az egyesített község népességének 39,1 %-a. A község 18. századi újratelepítése óta zömében szlovák lakosságú volt, a magyar anyanyelvűek aránya 1880-ban 12,3 %, 1910-ben pedig 9,2 % volt, a magyar nemzetiségűeké 1921-ben már csak 3,9 % (13 fő). 1880-ban a lakosság 8,8 %-a német anyanyelvű volt. Az 1941-es (magyar fennhatóság alatt tartott) népszámlálás során a lakosság 56,9 %-a vallotta magát szlováknak és 43,1 %-a magyarnak. 1921-ben a lakosság 85,3 %-a volt római katolikus, 9,6 %-a görög katolikus és 4,2 %-a (1880-ban még 17,0 %) izraelita vallású. Az 1900-1910 között még csökkenő népességű község lakosságszáma 1921-1941 között másfélszeresére, 333 főről 499 főre nőtt.

Történelem

Búzafalva Bernátfalvához hasonlóan Felsőkoksó kettészakadásával jött létre a 15. században. Nevét első birtokosáról, Búza Péterről kapta. 1427-ben „Buza-Peter-Falua”, 1444-ben „Buza-falva” (más néven Alsókoksó – „Also Kaxo”), 1460-ban „Buzafalva” (más néven Koksómindszent – „Kaxomenthzenth”) alakban szerepel az írásos forrásokban. 1427-ben 3 portája adózott. Később kisnemesi község volt, a 18. században szlovákokkal telepítették újjá. 1828-ban 58 háza és 434 lakosa volt. 1880-ban 318, 1890-ben 352, 1900-ben 350, 1910-ben pedig 316 lakosa volt. 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Kassai járásához tartozott, majd Csehszlovákiához csatolták. 1921-ben 333, 1930-ban már 457 lakosa volt. 1938. novemberétől 1945. januárjáig az első bécsi döntés ismét Magyarországhoz csatolta. 1938-ban 86 háza és 547 lakosa volt, 1941-ben 499-en lakták. Mezőgazdasági szövetkezetét 1956-ban alapították. 1961-ben Bernátfalvával, Csontosfalvával és Kassamindszenttel egyesítették Valaliky néven.

Mai jelentősége

Búzafalva ma Kassamindszent legnépesebb településrésze. Itt található az egyesített község két vasúti megállóhelyének egyike (a személyforgalmat 2011-ben megszüntették).