Bogya

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Fitosová Zuzana
SZÖVETSÉG
88
(100%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Borsányi Antal Marta
    független
    90
    (19,23%)
    1. körzet
    Antal Vojtech
    független
    83
    (17,74%)
    1. körzet
    Nagy Tímea
    független
    71
    (15,17%)
    1. körzet
    Csicsóová Erzsébet
    SZÖVETSÉG
    58
    (12,39%)
    1. körzet
    Baranyaiová Monika
    SZÖVETSÉG
    56
    (11,97%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Kosár Egrecká Milada
    független
    55
    (11,75%)
    1. körzet
    Patócs Ladislav
    független
    45
    (9,62%)
    1. körzet
    Rehlingová Monika
    SZÖVETSÉG
    10
    (2,14%)
Bodza
község
magyar lakosság 1910
100%
767
magyar lakosság 2021
80%
305
Népesség: 371
Terület: 6,32 km²
Tszf. magasság: 110 m
Körzethívószám: +421 (0) 35
Irányítószám: 94616
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Csallóköz, Alsó-Csallóköz 1918 előtti vármegye, járás, rang: Komárom vármegye Csallóközi járás kisközség

Bogya az Alsó-Csallóközben, Nagymegyertől 6 km-re délkeletre, Komáromtól 26 km-re északnyugatra fekszik, a történelmi Komárom vármegye területén, a Zsemlékesi-csatorna partján. Keresztülhalad rajta a Komáromot Pozsonnyal összekötő 63-as főút. Vasúti megállóhely a Komárom-Pozsony vonalon. Bogya katasztere messze elnyúlik északkeleti irányban. Délről Gellér, északkeletről Zsemlékes, keletről Nemesócsa, északról Bogyarét, északnyugatról és nyugatról Lakszakállas községek határolják.

Közigazgatás

A Nyitrai kerület Komáromi járásában található, 1920-ig Komárom vármegye Csallóközi járásához tartozott. 1923-1949 között a Komáromi járáshoz, 1949-1960 között a Nagymegyeri járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz. 1921-ben még 14,85 km²-es területe mára 43 %-ára csökkent. 1926-ban a szlovák kolónia, Zsemlékes számára csatoltak el területeket, 1990-ben pedig Bogyarét önállósulásával 5,17 km²-rel csökkent területe. 1971-1994 között Gellérrel egyesítették.

Népesség

Bogya túlnyomórészt magyar népességének aránya csökken, a szlovák viszont gyorsan növekszik, mára meghaladja a 10%-ot. A korábban színmagyar faluban 1991 után kezdődött meg a nemzetiségi arány változása. A falu 1921-ben még katolikus többségű volt, 2011-ben lakosaiból 167 volt református és 102 római katolikus vallású.

Történelem

A Zsemlékes tó mellett elterülő község előzménye Várbogya falu, amely Komárom várához tartozott egészen a 16. század végéig. A várbirtokot képező falu határában alakult ki Nemesbogya, amely közbirtokosok által lakott nemesi falu volt. a 16. századtól a Kócz, Vásárhelyi, Halasy, Szente és Vas családnevek tűnnek fel birtokosai között. Később is sok nemesi család osztozkodott rajta, úgy mint Baros, Zichy, Kürthy, Csepy, Pázmány, Fitos, Király, Antal, Csóka, Császár, Füssy, Szücs és Bereck, majd a Waldstein grófi és a Sabran hercegi család. Nemesbogya és Várbogya a 18. században egyesült. A községet gyakran sújtották árvizek, 1895-ben pedig majdnem teljesen leégett. Temploma sosem volt, és nincs ma sem. Lakói főleg búzát termesztettek, a falutól északra levő, később önálló településsé fejlődött réteken pedig szarvasmarhát tenyésztettek. A trianoni béke 1920-ban Csehszlovákiához csatolta, ezután vágták ki kataszteréből Zsemlékesmajort és Rakottyásmajort, hogy szlovák telepesekkel benépesítve létrehozzák Hodžovo (később Zsemlékes) községet. A bécsi döntés 1938. november 2-án visszaadta Magyarországnak, 1945-ben pedig újra Csehszlovákiához került. Az 1965-ös nagy árvíz súlyos pusztítást vitt végbe Bogyán. 1971-ben a községhez csatolták Gellért, amely 1994-ben vált újra önállóvá. Eközben, 1990-ben szintén önállósult a Bogya kataszterének északi részén elterülő tanyavilágból Bogyarét. 1993 óta Szlovákia része.

Mai jelentősége

A honfoglalás előtti korból származó avar temetőt tártak fel a területén. A községháza épülete 1912-ben épült. Templom nincs a faluban, csak katolikus és református harangláb.