Bélád

Bélád a Zoboralja (Zsitvamenti-hátság) keleti peremén, a Zsitva jobb oldali mellékvizének, a Dervence-pataknak (Drevenica) a völgyében, 170 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, Aranyosmaróttól 12 km-re délnyugatra, Nyitrától 20 km-re keletre. A Dervencébe Nagyheresténynél ömlik annak bal oldali mellékvize, a Csekényi-patak (Čakýň), melyen kis víztárolót is kialakítottak. A négy faluból 1976-ban létrehozott község központi részét a mára teljesen egybeépült Bélád, Pusztahatár és Nagyherestény alkotják, Kisherestény Béládtól 2 km-re délre fekszik. Nagyherestény a legnépesebb településrész, itt található a községei hivatal és az alapiskola is. Külterületi lakott helye a Béládtól 5,5 km-re északra fekvő, csak Néveren keresztül megközelíthető Csekénypuszta (Čakýň). A 20. század elején még létező Finta-, Gacsó- és Szentiványmajorok mára megszűntek. Határa enyhén hullámzó, 165-240 méteres magasságban fekvő dombvidék, túlnyomó része szántóföld, az erdők aránya minimális (kisebb erdőfoltok Gacsómajornál, valamint Kisherestény közelében – Agačina). Nyugatról Kolon és Család, délről Kishind, délkeletről Szelepcsény és Barskisfalud, keletről Taszármalonya és Hecse, északkeletről Szelezsény, északról Néver, és Gímes községekkel határos. Nyugati határa 1881-től Bars és Nyitra vármegyék határát alkotta, korábban a megyehatárt a Dervence-patak képezte. Áthalad rajta a 65-ös főút Nyitrát és Aranyosmarótot összekötő szakasza, valamint 2011 óta keresztülhalad határán az R1-es (Nyitrát Besztercebányával összekötő) gyorsforgalmi út egy szakasza is. Az 1673-as út Kisherestényen keresztül Zsitvaújfaluval (6 km) teremt összeköttetést.

A Nyitrai kerülethez és az Aranyosmaróti járáshoz (1996. július 23. óta) tartozó község. 1976-ban alakult Bélád és Herestény községek egyesítésével. Herestényt 1960-ban Kisherestény és Nagyherestény egyesítésével hozták létre, ugyanebben az évben csatolták Béládhoz a csak 1951-ben önálló községgé alakult Pusztahatárt, mely korábban Néver településrésze volt. Bélád, Kisherestény és Nagyherestény kisközségként 1920-ig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartoztak, majd Csehszlovákiához csatolásuk után 1960-ig az Aranyosmaróti, majd 1960-1996 között a Nyitrai járáshoz. 1939-45 között elődközségei a Szlovák Államhoz tartoztak (Nyitra megye, Aranyosmaróti járás). Területe (22,41 km²) öt kataszteri területből áll össze: Bélád (4,98 km²), Csekénypuszta (1,90 km²), Pusztahatár (6,38 km²), Kisherestény (2,89 km²) és Nagyherestény (6,26 km²). Csekénypuszta 1960-ig Bélád területileg össze nem függő határrészét alkotta. A kataszterek területe a 20. század során nem változott.

Bélád a zoboraljai magyar nyelvsziget keleti peremén fekvő, a 20. század elején még vegyes lakosságú, 2011-ben már 96,3 %-ban szlovák nemzetiségű község, a lakosság 8 %-a a roma etnikumhoz tartozik. Elődközségei közül 1921-ben Béládon a lakosság egyötödét, Kisherestényen egyhatodát, Nagyherestényen 5,6 %-át alkották a magyarok. A négy falu szórványmagyarsága a 20. század során teljesen asszimilálódott. 2011-ben az összlakosság 47 %-a (737 fő) élt Nagyherestény, 23 %-a (360 fő) Pusztahatár, 20,9 %-a (327 fő) Bélád és mindössze 9,1 %-a (143 fő) Kisherestény településrészeken. Egyetlen lakott külterületének, a Béládhoz tartozó Csekénypusztának alig 3 állandó lakosa volt. 1940-hez képest 2011-re Bélád és Nagyherestény népessége egyaránt nőtt (12,3 illetve 4,4 %-kal), Kisherestényé viszont csaknem harmadával (201 főről 143-ra) csökkent. Bélád összlakosságszáma 1991-2011 között stabilan alakult (1991-ben 1547, 2011-ben 1567 fő). 2011-ben a lakosság 84,3 %-a volt római katolikus vallású, viszonylag magas volt (7,5 %) a felekezeten kívüliek aránya is.

Bélád első írásos említése 1156-ban származik, ekkor „Belad” néven szerepelt, majd 1429-ben már „Nagbelad” (Nagybélád) formában. Neve a Béla személynévből ered. A 13. században először Bars várának tartozéka volt, majd 1286-tól a gímesi váruradalom része. Későbbi birtokosai a Berehény-, Majthényi-, Jeszenszky- és Szent-Iványi-családok voltak. 1527-ben a törökök elpusztították Kis-Cseke falut, mely később Csekénypuszta néven Béládhoz került. 1573-ban török támadás érte, az akkor Kisbélád néven ismert falut. 1601-ben 43 háza volt. 1662-ben Bélády Gáspár, 1676-ban Bélády Farkas és Bélády János laktak az itteni nemesi kúriában, majd a Malonyay-család lett a falu a földesura. 1715-ben 15 háztartása adózott. A 18. század végén már Belád illetve Beladicze néven ismert, ekkor építette Jeszenszky Károly ma is álló kastélyát. 1828-ban 52 háza és 367 lakosa volt. 1920-ig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott. 1960-ban hozzácsatolták Pusztahatárt, majd 1976-ban Herestényt. Az egyesített község lakossága 2011-ben népszavazáson utasította el a hivatalos név Herestyén-Bélád (Chrašťany-Beladice) formára történő megváltoztatását. Nagyherestényt 1355-ben említik először írásos források. Neve szláv eredetű, tulajdonképpeni értelme „tölgyerdőlakók”. Akárcsak Béládot, Nagyherestényt is felégették a törökök az 1573-as támadás során, ekkor pusztult el Szent Andrásnak szentelt 14. századi temploma is. 1663-ban török uralom alá került, mint egyházközséget 1680 környékén alapították újjá, anyakönyveit 1697-tól vezették. 1715-ben 6 adófizetője volt. A 19. század elején a Malonyai család volt itt birtokos, ekkor épült kastélya is. 1920-ig Bars vármegye Aranyosmaróti járásához tartozott. 1960-ban Nagyheresténnyel egyesítették Herestény (Chrašťany) néven, majd 1976-ban Béládhoz csatolták. Kisherestényt 1209-ben említik először írásos források Herestien néven, majd 1388-ban Kysherestien alakban szerepelt. A középkorban a gímesi váruradalomhoz tartozott, illetve a Gyepes család birtoka volt. A 14-15. században vámhely volt, ahol vízimalom is működött a Dervence-patakon. 1461-ben az Elefántyak pusztították el az itteni vámot. 1715-ben 6 adófizetője volt. Újabb kori birtokosai Marsovszky és a Szent-Ivány családok voltak. 1960-ban Nagyheresténnyel egyesítették Herestény (Chrašťany) néven, majd 1976-ban Béládhoz csatolták. Pusztahatár Nyitra és Bars vármegyék határánál (1881-ig a Dervence-patak alkotta a megyehatárt, tehát eddig az évig Pusztahatár Nyitra vármegye része volt) alakult ki. A települést 1808-ban alapította Jeszenszky Károly királyi tanácsos és barsi alispán, aki 1820-ban nagy kastélyt is épített itt. Az ekörül kialakuló település kezdetben Néverhez tartozott, majd 1951-ben Pusztahatár néven önálló községgé alakult. 1945-től a kastélyban iskola, majd 1980-1991 között művelődési központ volt. 1960-ban Pusztahatárt Béládhoz csatolták.

A mezőgazdasági jellegű községben szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda működik. Nagyherestény Nepomuki Szent Jánosnak szentelt római katolikus templomát 1794-1804 között építették. A béládi Szentiványi-kastélyt eredetileg a Jeszenszky család a 18. század végén építette, később empire, majd 1874-ben neobarokk-klasszicista stílusban átépítették. A kiterjedt parkban álló emlékkápolnát Fadrusz János tervezte, az emlékszarkofágok is az ő alkotásai. Nagyherestény 19. század elején épült kastélya ma romos állapotban van. A pusztahatári Jeszenszky-kastély 1820-ban épült, szintén kiterjedt park tartozik hozzá, ma szállodaként hasznosítják. Kisherestény Szent Kereszt tiszteletére szentelt temetőkápolnája 1854-ben épült romantikus stílusban.