Alsószemeréd

Dolné Semerovce
község
magyar lakosság 1910
98%
497
magyar lakosság 2021
32%
172
Népesség: 553
Terület: 11,86 km²
Tszf. magasság: 145 m
Körzethívószám: +421 (0) 36
Irányítószám: 93585
Természeti tájbeosztás: Kisalföld, Honti-medence, Ipolymenti-hátság 1918 előtti vármegye, járás, rang: Hont vármegye Ipolysági járás kisközség

A község az Ipolymenti-hátság dombvidékén, az Alsó-Egeres-patak mentén fekszik, Ipolyságtól 12 km-re északnyugatra, Lévától 27 km-re délkeletre. Területén áthalad a 75-ös országos főút Érsekújvár-Losonc közti szakasza, az erről leágazó 1 km-es bekötőúton közelíthető meg. Nyugatról Deménd, délnyugatról Százd, délről Ipolyvisk, keletről Gyerk és Kistompa, északról pedig Felsőszemeréd községekkel határos. Északi határának egy részét a 75-ös főút vonala alkotja. Határának nagy része mezőgazdaságilag művelt terület, mintegy egyötödét erdő borítja.

Közigazgatás

A Nyitrai kerülethez és a Lévai járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott. Csehszlovákiához csatolása után 1923-1949 között a Korponai járáshoz, 1949-1960 között pedig ismét az Ipolysági járáshoz tartozott, majd annak megszüntetése után 1960-ban a Lévai járáshoz csatolták. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (Bars-Hont k.e.e. vármegye, Ipolysági járás). Mai területe (11,86 km²) 1949 után alakult ki, amikor Pusztafalut és vele határának északkeleti részét Felsőszemerédhez tartozták (159 hektár, a községterület 11,8 %-a).

Népesség

1910-ben 509, 1921-ben 611, 1938-ban pedig 632, túlnyomórészt magyar nemzetiségű lakosa volt, a szlovákok aránya 1921-ben 13,4 %, 1930-ban 22,6 % volt. Magyar többségét 1945 után is megőrizte (1961-ben 80,5 %). 1938-1991 között népessége több mint egynegyedével csökkent (26,9 %), 1991-2011 között azonban már 17,3 %-os népességgyarapodás (462 főről 542-re) figyelhető meg. 1991-2011 között a magyar nemzetiségűek aránya 73,6 %-ról 39,1 %-ra csökkent. A szlovák nemzetiségűek 2001-2011 között relatív többségbe kerültek (arányuk 18,6 %-ról 48,7 %-ra ugrott). A községben számottevő roma közösség él (2011-ben a lakosság 38 %-a a roma etnikumhoz tartozott), bár a roma nemzetiségűek aránya nagy eltérést mutat az egyes népszámlálások alkalmával (1991-10,2 %, 2001-20,2 %. 2011-12 %). Lakosságának túlnyomó többsége (96,1 %) római katolikus vallású.

Történelem

Korai település, már a kőkorszakban is lakott volt. A mai települést először 1353-ban Zemered alakban említik. 1403-ban Alsouzemered, 1511-ben Zemered Inferior néven kerül be az okiratokba. A 13. század végén az ipolyviski vár tartozékaként a Cseszneky, majd a Szemerédy család tulajdona volt. A község a 18. századig közvetlenül Felsőszemeréd mellett, a lévai országút mentén települt, ami a kuruc szabadságharc alatt a szembenálló felek hadait minduntalan arra csábította, hogy a községet kifosszák. A falu megelégelvén az állandó zaklatást és sarcolgatást, 1715-ben mai helyére költözött át, az országúttól távolabb. Később járványok, tüzek és áradások pusztítják. A 19.században a Koháry-, a Szécsényi-, a gróf Forgách-, a gróf Esterházy és a gróf Breuner családok a község földesurai. A trianoni békeszerződésig Hont vármegye Ipolysági járásához tartozott, ezután Csehszlovákia része lett. 1938 és 1945 között Magyarországhoz tartozott. Határában 1934-ben két 5. századi népvándorlás kori aranybevonatú ezüstsisakot találtak.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben magyar alapiskola és óvoda működik. Keresztelő Szent Jánosnak szentelt római katolikus temploma 1884-ben épült. A 18. század elején épült egykori Koháry-kastélyban 1883-1948 között az irgalmasrendi nővérek kolostora működött.