Abaújnádasd

A 2022-es önkormányzati választások hivatalos eredményei

Az alábbi táblázatokban az önkormányzati választások hivatalos eredményeit olvashatják. Az önkormányzatba bejutó jelölteket fekete színnel jelöltük, a be nem kerülőket pedig szürkével.

Kočiš Matej
független
442
(62,25%)
Ruščáková Ingrid
SME RODINA/KDH/Hlas-SD
224
(31,55%)
Lipták Rastislav
ŠANCA
44
(6,2%)
  • Képviselők eredményei
    1. körzet
    Gondoľ Ladislav
    SMER - SD
    368
    (9,47%)
    1. körzet
    Ruščák Julián
    SMER - SD
    355
    (9,13%)
    1. körzet
    Deáková Zuzana
    SME RODINA
    351
    (9,03%)
    1. körzet
    Dojčák Róbert
    PS
    320
    (8,23%)
    1. körzet
    Oravec Peter
    SME RODINA
    302
    (7,77%)
    1. körzet
    Rečová Katarína
    ŠANCA
    287
    (7,38%)
    1. körzet
    Bartko Štefan
    SMER - SD
    263
    (6,76%)
    1. körzet
    Olexová Martina
    KDH
    263
    (6,76%)
    1. körzet
    Nevelöš Vincent
    SMER - SD
    256
    (6,58%)
  • További képviselőjelöltek eredményei
    1. körzet
    Seman Martin
    KDH
    251
    (6,46%)
    1. körzet
    Karajošová Zuzana
    SaS
    235
    (6,04%)
    1. körzet
    Šelepský Rastislav
    SaS
    229
    (5,89%)
    1. körzet
    Lipták Rastislav
    ŠANCA
    209
    (5,38%)
    1. körzet
    Seman Miloslav
    SNS
    199
    (5,12%)
Trstené pri Hornáde
község
magyar lakosság 1910
41%
426
magyar lakosság 2021
0%
5
Népesség: 1 548
Terület: 12,92 km²
Tszf. magasság: 175 m
Körzethívószám: +421 (0) 55
Irányítószám: 04411
Természeti tájbeosztás: Északnyugati-Kárpátok, Eperjes-Tokaji-hegyvidék, Milic - Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Alsó-Hernád-völgy - Északnyugati-Kárpátok, Sajó-Hernád-medence, Abaúji-hegyalja 1918 előtti vármegye, járás, rang: Abaúj-Torna vármegye Füzéri járás kisközség

Abaújnádasd az Abaúji-hegyalja kistájon, a Hernád-folyó bal partján, a Nádasd-patak (Trstenský potok) mentén, 170 méteres (határa 163-631 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, a szlovák-magyar határon, Kassától 23 km-re délkeletre, Garbócbogdánytól 13 km-re délnyugatra, Gönctől pedig 16 km-re északkeletre. Határának nyugati része a Hernád jobb partjának síkvidékét és a jobb parttól kelet felé fokozatosan emelkedő dombvidéket foglalja magában, ez túlnyomórészt mezőgazdaságilag művelt terület. A községhatár keleti egyharmada a Szalánci-hegység nyugati részét alkotó Milic-hegycsoporthoz tartozik; részben az államhatáron emelkedő Szurok-hegy (644 m) északi lejtőit, részben a Domáska-hegy (486 m) délnyugati oldalát foglalja magában, a területet tölgy- és bükkerdők borítják. 2010-ben a község területének 57,2 %-át (739 ha) szántóföld, 18,4 %-át (238 ha) erdő, 10,6 %-át (137 ha) rét és legelő, 4,9 %-át (63 ha) pedig beépített terület foglalta el. Külterületi lakott helye nincs. Abaújnádasd a közúti közlekedés szempontjából 2013-ig zsákfalunak számított, csak a Hernádzsadányról (3,5 km) ide vezető 3342-es úton volt megközelíthető. 2013-ban megnyitották a Kékedre (4,5 km) vezető, az államhatáron átvezető bekötőutat is, valamint (a gyalogos és kerékpáros közlekedés számára) a Hernád-hidat is, mely Hernádgönyű (4 km) felé teremt összeköttetést. Nyugatról Abaújszina és Hernádgönyű, északnyugatról Hernádcsány, északról Hernádzsadány, északkeletről Eszkáros, délről pedig Kéked, Hollóháza és Füzér községekkel határos. Déli határa egyben államhatárt alkot Szlovákia és Magyarország között.

Közigazgatás

A Kassai kerülethez és a Kassa-környéki járáshoz tartozó község. 1920-ig kisközségként Abaúj-Torna vármegye Hernádzsadány székhelyű Füzéri járásához tartozott. A csehszlovák közigazgatásban 1960-ig a Kassai járáshoz, majd a Kassa-vidéki járáshoz tartozott. 1938-1945 között visszacsatolták Magyarországhoz (1939-ig Abaúj-Torna vármegye Füzér-gönci járáshoz, majd a Kassai járáshoz tartozott). 1920-ban délnyugati határának egy kis része a trianoni határmegvonás során Magyarországhoz került, területe így 2,1 százalékkal, a korábbi 13,19 km²-ről (1910) a mai 12,92 km²-re (2011) csökkent.

Népesség

Abaújnádasdnak 2011-ben 1523 lakosa volt, melynek 88,4 %-a volt szlovák, 1,1 %-a roma és 0,3 %-a (4 fő) magyar nemzetiségű, 9,9 %-a viszont nem nyilatkozott nemzetiségéről. 2013-ban a lakosság 5,3 %-a a roma etnikumhoz tartozott. A 20. század második felében a korábban kétnyelvű és számottevő magyar kisebbséggel rendelkező település egynemzetiségűvé vált. Az eredetileg magyar lakosságú falu etnikai arculatának alapvető megváltozása a 18. századi szlovák betelepüléssel történt meg. A 19. század végén és a 20. század elején a lakosság többsége szlovák anyanyelvű volt, de számottevő volt a magyar anyanyelvűek aránya is (1880-ban 14,7 %, 1900-ban 43,1 %, 1910-ben 40,8 %). A csehszlovák népszámlálások 1921-ben 9,8 %-kos, 1930-ban pedig 4,1 %-kos magyar kisebbséget mutattak ki, az 1941-es, magyar fennhatóság alatt tartott népszámlálás során viszont a lakosság háromnegyede (77,8 %) magyarnak vallotta magát. 1945 után a szórványhelyzetbe került abaújnádasdi magyar kisebbség asszimilálódott. A lakosság mintegy négyötöde (2011-ben 80,6 %, 1921-ben 81,6 %) római katolikus vallású, a reformátusok aránya 1921-ben 11,3 %, 2011-ben már csak 3,9 %-a (59 fő) volt. A 19. században és a 20. század első felében számottevő izraelita közösség is élt a községben (1880-ban 10,3 %, 1921-ben 3,3 %). A 18. században még a lakosság több, mint egyharmadát alkotó görög katolikusok aránya 1880-ra 6,3 %-ra, 1921-re 3,0 %-ra, 2011-re pedig 0,9 %-ra csökkent. Abaújnádasd népessége 1880-1941 között mérsékelt ütemű, de folyamatos gyarapodással (az 1900-1910 közötti időszak stagnálását nem számítva), több mint egyharmadával nőtt (958 főről 1302 főre). 1970-1991 között mintegy egytizedével (1565 főről 1412 főre) csökkent a község népessége, de 1991-2017 között a korábbi folyamatok megfordulásával ismét a lakosságszám folyamatos, de mérsékelt gyarapodása figyelhető meg (1412 főről 1563 főre). 2011-ben Abaújnádasd népsűrűsége 118 fő/km² (a járási átlag másfélszerese) volt.

Történelem

Abaújnádasd (1905-ig Nádasd) neve magyar eredetű, a Hernád-menti nádasokról kapta. Első írásos említése 1270-ben származik „Nadasd” néven. A tatárjárásban elpusztult (elsőként 1215-ben említett) Zaka falu helyén épült. Az Aba nemzetség, majd 1335-től a Drugethek birtoka volt, számos környékbeli falut magába foglaló uradalom központja és vámhely, 1332-35-től templomos hely volt. A 14. század végén a Cudar család birtokába került. 1427-ben 61 portája volt, ezzel a környék egyik legnépesebb települése volt, legalább 500 lakossal. 1458-ban épült plébániatemplomát Szent Anna tiszteletére szentelték. 1508-ban Kassa város birtokába került. 1552-ben Czéczey Péter birtoka volt, 31 portával. A 16. században magyar lakossága református hitre tért, első református lelkipásztoráról 1585-ből van adat, 1636-tól templomát is a reformátusok foglalták el. A 17. században végig református egyházközség volt, prédikátorral és állandó tanítóval. A század közepétől a kassai Várady család birtoka volt. Az 1709-10-es pestisjárvány során lakosságának nagy része elpusztult, 1715-ben alig 10 portája volt. A 18. században részben római katolikus szlovákokkal és görög katolikus vallású ruszinokkal telepítették újjá, akik 1746-ban már a lakosság többségét alkották, a reformátusok ekkor a falu 335 lakosának alig egyötödét tették ki. Katolikus egyházközségét 1722-ben alapították újjá (a plébánosok listája azonban csak 1763-tól ismert, ekkor vették vissza a templomot is a reformátusoktól). Az 1760-as évek erőszakos ellenreformációja során a nádasdi reformátusok elvesztették parókiájukat is, melyet csak a Türelmi Rendelet után szereztek vissza. A 18. század első felében újjáépített, 1756-ban leégett templomát Kapy Judit 1763-ban restauráltatta. 1772-ben 20 jobbágy- és 19 zsellérportája adózott, ekkor a Soós- és a Bónis-család birtoka volt. A 18. század végén Vályi András még magyar faluként említi. 1828-ban 123 háza és 1203 lakosa volt. Az 1831-es kolerajárványban számos lakosa életét vesztette (további járványok voltak 1836-ban és 1873-74-ben). Fényes Elek geográfiai szótárában (1851) megemlíti jövedelmező vízimalmát és három kastélyát, a „tót-magyar” faluként jellemzett Nádasdnak ekkor már 50 zsidó lakosa volt (számuk 1880-ra 99-re nőtt). 1880-ban 958, 1890-ben 992, 1900-ban 1042, 1910-ben pedig 1045 lakosa volt. 1890-ben 159 ház állt a községben. A 20. század eleji helységnévrendezés során, 1905-ben kapta a vármegyei hovatartozásra utaló Abaújnádasd nevet a korábbi Nádasd helyett. Az első világháborúban 15 lakosa vesztette életét. A község 1920-ig Abaúj-Torna vármegye Hernádzsadány székhelyű Füzéri járásához tartozott. A trianoni határ megvonása periférikus helyzetű határközséggé tette, határának egy kis részét (27 hektárt) elveszítette. A községben az első Csehszlovák Köztársaság idején határőrlaktanya létesült. 1921-ben 1082, 1930-ban pedig 1198 lakosa volt. 1938. novemberétől 1944. decemberéig ismét magyar fennhatóság alá került. 1938-ban 227 háza és 1363 lakosa, 1941-ben 1302 lakosa volt. 1944. júniusában zsidónak minősített lakosait (1938-ban 16 fő) megsemmisítő táborba hurcolták. A második világháborúban 30 abaújnádasdi lakoss vesztette életét. A község 1944. december 18-án szabadult fel, de a továbbra is zajló súlyos harcok miatt az evakuált lakosság csak 1945. február 2-án térhetett vissza a faluba, melyet újra Csehszlovákiához csatoltak. A második világháború után a határ teljes lezárásával déli irányú kapcsolatait elvesztette. 1948-ban hatósági szlovákosítással a korábbi Nádošť helyett a Trstené pri Hornáde hivatalos nevet állapították meg. Mezőgazdasági szövetkezete 1957-ben alakult. 1970-ben 1565, 1980-ban 1538, 1991-ben 1412 lakosa volt. A rendszerváltás után korábban 40 hektáros szőlőültetvényét megsemmisítették. 2001-ben 1466, 2011-ben 1523, 2017-ben pedig 1563 lakosa volt. A község zászlaját és címerét (utóbbinak rajzát a 18. század végi községpecsét alapján) 2003-ban fogadták el. A 2008-ban átjárhatóvá váló határon átvezető Abaújnádasd-Kéked út leaszfaltozása, valamint az új kerékpáros Hernád-híd felépítése 2013-ban véget vetett a község korábbi elszigeteltségének.

Mai jelentősége

A mezőgazdasági jellegű községben kilencosztályos szlovák tannyelvű alapiskola és óvoda található. Szent Annának szentelt római katolikus temploma 1458-1478 között épült gótikus stílusban, 1763-ban barokk stílusban restaurálták, tornyát 1789-ben emelték. Mellette található a Soós-család régi sírboltja. A református templom 1890-ben épült klasszicista stílusban. A Kovács-kastély eredetileg a 17. században épült reneszánsz stílusban, 1832-ben klasszicista stílusban átépítették, 1945 után teljesen elpusztult, csak kisebb pincefalai maradtak fent. A község gazdag szakrális kisemlékekben is (számos útmenti kereszt).